135935. lajstromszámú szabadalom • Öntött fúrófej olajhevítőcsövek fúrásához
í^sr-v. ^ t J , A ív "<* ' r *v TH"1 . * FS» ^ * , ""*?- ' -"•:?' Megjelent 1952. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.935. SZÁM. 18. d. 2. OSZTÁLY. - R—8722. ALAPSZÁM. Öntött fúrófej olaj hevítőcsövek fúrásához. Ruhrstahl Aktiengesellschaft, Witten-Ruhr. A bejelentés napja: 1943. szeptember 15. Németországi elsőbbsége: 1942. szeptember 28. Ásványolajok frakcionált lepárlásához vagy szénhidrogénvegyületek lebontásához használt olajhevítő-r csövekben a csövek belső falán rövid idő multán elégett és elkokszosodott olajtermékből álló maradék rakódik le, amely a falakat befedi és azokhoz szorosan tapad. Ennek következtében a csövek szabad keresztmetszete csökken és az elgőzölögtet'endő folyadékra irányított hőátadás romlik, végül csökken a csövek tartóssága, miután azok könnyen túlhevülnek. Ezenkívül a kis keresztmetszetet a visszamaradó anyag nagy mennyisége eltömi. A hevítőcsövek kifúrásához, melyek rendszerint tekintélyes hosszúságúak és több kanyart is tartalmaznak, turbinával hajtott fúrókat szoktak használni. A fúrókkal felszerelt turbinát a csöveken át vezetik és az olajmaradékokat eltávolítják. Az ilyen fúrók fejeit mindig öntött kemény fémötvözetekből, vagy különleges minőségű öntöttvasból készítették. Az ilyen ötvözetek azonban nem állják azokat a hűtőigénybevételléket, amelyek annak következtében jelentkeznek, hogy saabajcfonálló turbinával való fúrás folyamán a fúróberendezés nem vezethető pontosan. Ismeretes olyan megoldás is, amelynél a lágyabb anyagból készült fúrófejre kemény fémlemezkéket hegesztenek. E kivitel hátránya, hogy a hegesztett kötés nem bírja el az ütőigénybevételeket. A szokásos összetételű nagyszilárdságú öntött acélötvözetek a nagy kopás miatt ugyancsak nem váltak be. Acélöntvényeknek az a hátránya van, hogy gyorsan kopnak, viszont- nagymértékben ötvözött szerszámacéiok hátránya, hogy azok öntéssel nehezen formálhatók és így alkalmazásuk az üzemi költségeket nagymértékben fokozza és az üzemet gazdaságtalanná teszi. A kísérletekből kitűnt, hogy az ilyen fúrókkal szemben állított követelmények a következő összetételű ötvözetekkel elégíthetők ki: 2.0— 3.5% szén, 0.5— 1.5% szilícium, 6.0»-12.0%, króm maradék vas és a szokásos tisztátalanságok. Ebből az ötvözetből a munkadarabokat öntéssel állítjuk elő anélkül, hogy azokat utólag alakítani kellene, mimelfett az anyag keménysége több mint 600 HBr , Ezenkívül az ötvözet kielégítő mértékben BEÍVÓS. Ezt az ötvözetet az alábbi hőkezelésnek vetjük alá: 1. Az átalakítási pont felett, előnyösen 930 és 1000 C° közötti hőmérsékletnél levegőn foganatosított edzés. 2. A fentemlített edzés után megeresztés 100— 200 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen ilyen hőmérsékletű olajfürdőben. -Példa: Oly ötvözetből indultunk ki, amely 2,7% szenet, 1% szilíciumot és 8% ^krómot tartalmazott. Az anyagot 960 C°-ról nyomás alatt álló levegőben edzettük és 150 C°-on olajban megeresztettük. Az ilymódon elért Brinell keménység 600 egységnél nagyobb volt. Üzemi kísérletekből kitűnt, hogy az'ütőmunka ós a kopással szembeni szilárdság kedvezőek. Ezenkívül a találmány szerint készült fúrók megeresztéssel szembeni állékonysága kielégítő ahhoz, hogy a fellépő üzemi hőmérsékleteken keménységüket .megtartsák. Szabadalmi igénypont: Eljárás legalább 600 HBr . keménységű öntött fúrófej előállítására, melyre jellemző, hogy 2,0— 3,5% szenet, 0,5—1,5% szilíciumot, 6,0—12,0% krómot, maradékban vasat és a szokásos tisztátalanságokat tartalmazó ötvözetből utólagos alakítás nélkül öntéssel készült fúrófejet az átalakítási pont feletti, előnyösen 930—1000 C° közötti hőmérsékletről levegőn edzzük, majd 100—200 C° közötti hőmérsékleten, előnyösen olajban megeresztjük. A kiadásért felel a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. Terv Nyomda — 1562 -— F. v.: Sumits István
