135903. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső villamos rövidhullámok keltésére

Megjelent 1952. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS • ' 135.903. SZÁM. , 21. a*. 1-13. OSZTÁLY. — H-11520. ALAPSZÁM. •Elektroncső villamos rövidhullámok keltésére. Dr. Hausser Isolde tanárnő, Heidelberg. A bejelentés napja: 1942. május 29. Németországi elsőbbsége: 1941. március 12. A találmány rövid. villamoshullámok keltésére való elektroncső, melynek az elektronokat gyorsító, nagy pozitív potenciálra kapcsolt elektródája és egy vagy több oly segédelektródája van, amelyek a gyorsító elektródát a katódából jövő elektronáranihial szemben árnyékolják. Ismeretes, hogy az ilyen'csővel fékmezős kapcsolásban, továbbá dinatron- és vi&szacsatolós kapcsolásban is jó hatásfokkal állíthatók elő nagyfrekvenciás villamos rezgések. A találmány az ilyen elektroncső különösen előnyös kivitéli alakjára vonatkozik. E csőnél a találmány értelmében a katódát, illetőleg a katóda egyes részeit az árnyékoló elektróda, illetőleg annak, egyes részei legalábbis részben úgy veszik körül, hogy az elektronok az árnyékoló elektródán csak a gyorsító elektródával szemben fekvő szabad keresztmetszeten át léphetnek; ki, míg az elektronok más utakon nem juthatnak á gyorsító elektródához. A találmány egyik példaként! kiHteli alakját az 1. ábrában tüntettük fel. Ebben 1 a katóda, 2 az előnyösen negatív előfeszültségű árnyékoló. elektróda, 3 a nagy pozitív potenciálra kapcsolt gyorsító elektróda és. 4 a gyűjtő- va#y fékező- elektróda. Az "ábrában a • csövet példaként fékmezős kapcsolásbari .tüntettük fel. A gyorsító 3 elektródát: a katóáával szemben nagy pozitív feszültségre kapcsoltuk, míg* a fékmezős 4 elektródának -negatív potenciálja van. Ha' a csövet dinatron-kapcsolásban kívánjuk;

üzemben tartani, akkor a 4 elektron-., csövet előnyösen gyengén pozitív feszültségre, víszszacsatólós * kapcsolásban viszont nagy pozitív feszültségre lce!l_ kapcsolni. Ezenkívül , az árnyékoló 2 elektródát előnyösen mint • vezérlőrácsot használjuk. A: felvett kiviteli példában a nagy pozitív feszültségre kapcsolt gyorsító elektróda és_a fékelektróda között hangolható, párhuzamos huzalokból álló 5 vezetéket rendeztünk el. A 3 gyorsító elektróda és a 2 árnyékoló elektróda k,özött párhuzamos huzalokból álló hangolható további 6 huzalrendszer van. Az árnyékoló rácsnak tehát nemcsak az a szerepe van, hogy elektronoknak a nagy pozitív feszültségű 3 gyorsító elektródába való csapódását meggátolja, hanem á ráccsal az elektronáram vezérelhető is. ' — -...'...'...•' :.:._...„.._... A feltüntetett és leírt elektródaelrendezésnek a cső kapcsolásától és a rezgőkörök kialakításától függetlenül az" az előnye ván, hogy; a katódából kilépő elektronok csak az árnyéke^ elektróda szabad 7 keresztmetszetén át léphetnek ki a nagy pozitív feszültségre kapcsolt árnyékoló elektróda 8 nyílása irányában. Más,»úton az elektronok nem juthatnak az elektródarendszerbe, vagyis a találmány szerinti , megoldásnál a rezgés folyamatát kóborló elektronok nem gátolhatják és így a találmány szerinti csőnél nagyobb a lehetősége annak/ hogy a nyílással nyalábolt elektronsugár-árammal a rezgés keltéséhez szükséges, a futási időre vonatkozó, feltételeket teljesítsük. A 2 és a 3 elektródák > megfelelő kialakítása és megfelelő kölcsönös elrendezése további intézkedések nélkül lehetővé teszi, hogy az elektronsugáráramot a fent leírt elektronoptikai módon úgy befolyásoljuk, hogy a katódából jövó e elektronok a nagy pozitív feszültségű 3 gyorsító_elektródának csak a 8 nyíláson át léphetnek, ki élesen nyalábolt alakban és ez az elektróda nem fogja fel az elektronok számbavehető mennyiségét. Egyben e megoldással nagy mértékben gyorsítjuk a katódából kiinduló elektronáramot, ami igen rövid •hullámok"keltését teszi lehetővé. Másrészt a ' pozitív gyorsító rács jól van árnyékolva, úgyhogy á közvetlen rácsveszteségáram gyakorlatilag nem vehető észre és a csőnek jő hatásfoka .van. A leírt hatásokat akkor is elérjük, ha az elektródaréndszer felépítése nem felel meg pontosan az 1. ábrabelinek. így tehát az árnyékoló elektródát a katódától elfordított oldalán nem kell teljes mérvtékben zárni, hanem ehelyütt nyílást hagyhatunk szabadon, amely, azonban csak akkora és oly helyzetű lehet, hogy azon keresztül számbavehető elek-, tronáram kerülő utakon riem juthat el a többi elektródához. Bizonyos körülmények között tehát szerkezeti okokból többrészü árnyékoló elektródát használhatunk. A többi elektróda ugyancsak elkészíthető az 1. ábrabelitől eltérő alakban. így például a 2 és 3 elektródák- hálókból készíthetők. Az elektródák lehetnek ívelt felületek és azok az elektronoptikai viszonyoknak megfelelően különleges alakkal is előállíthatók. Végül a feltüntetett bei-ende\. .;