135888. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó

Megjelent 1952. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL VSZABADALMI LEÍRÁS 135.888. SZÁM. 1 21. g. 1-16. OSZTÁLY. — F—10.317. ALAPSZÁM. Elektronsokszorozó. „Fitles Gesellschaft fűi* die Verwaltung und Verwertung von gewerb­lichen mit beschränkter Haftung“ Berlin, mint a Siemens & Halske Aktiengesellschaft berlin-siemensstadti cég jogutóda A bejelentés napja: 1943 március 3. Németországi elsőbbsége: 1942 március 3. Oly elektronsokszorozókat, melyeknél az elektron­pályákat mágneses és villamos terelő mezők hatá­rozzák meg, sok esetben olyként kiviteleznek, hogy a kisütőedény falait elektródákat alkotó fémes be­vonatokkal látják el. Hogy a beforrasztások szá­mát csökkentsék, egy vagy több fokozat terelő elektródáját a következő fokozot felfogó elektródá­jával kötik össze és az összekötéshez például fé­mes bevonatot használnak. A találmány oly elektronsokszorozó, amellyel az ütköző elektródákon uralkodó leszívó mező erős­sége növelhető. A találmány értelmében egy vagy több terelőelektróda a sorban következő- második vagy valamely további fokozat ütközőelektródáival van összekötve. A rajzban a találmány szerinti elektronsokszo­rozó egyik példakénti kiviteli alakját tüntettük fel, amelynél az elektronokat az első fokozatban fény váltja kir Könnyen belátható azonban, Iií>gy az első fokozat izzókatódát és vezérlőrácsot tartal­mazó elektródarendszerből is állhat, amely a rács­feszültségtől függő erősségű elektronáramot ad és ezt vezetjük a tulajdonképpeni sokszorozóba. Az 1 edény üvegből van és a 2. ábrában feltün­tetett négyszögletes keresztmetszetű. A hosszolda­lakon vannak elrendezve az elektródák, amelyek fémből, például ezüstből készült bevonatok. Ezek a bevonatok vegyi úton, felgőzölögtetéssel.. vagy ka­­tódporlasztással vihetők fel. A bevonatokat önmagá­ban ismert módon aktiváljuk. Az első 1’ elektródát fényelektromosan aktiváljuk. A 2, 3, 4, 5, 6 elek­tródák ütközőelektródák. A 7, 8, 9, 10, 11 és 12 elektródák terelőelektródák. A IS az anóda. Jobb érzékelhetőség végett az elektródák vastagságát túlzott léptékben tüntettük fel. A 7, 8, 9, 10 és 11- terelőelektródákat a sorban másodiknak következő ütközőelektródával, illetőleg a 13 anódájával kö­töttük össze. Az összekötéshez előnyösen fémes be­vonatokat használunk, amelyek a cső keskenyebb oldalain vannak elrendezve. E bevonatok az 1. ábrából láthatóak. Ha e bevonatokat még rézsúto­sabb helyzetben rendezzük el, a terelőelektródák még nagyobb potenciálokkal is összeköthetők, mint az 1. ábrában feltüntetett elektronsokszorozónál. A 12 terelőelektródának előnyösen külön átvezetése van, úgyhogy az külön potenciáira kapcsolható, ami az anódpotenciálnál nagyobb. Sok esetben azonban elegendő, ha a 12 elektródát anódpotenciálra kap­csoljuk. Ez esetben nincs szükség külön árambeve­­zetésre; hanem a 12 elektróda a 13 anódával köz­vetlenül is összeköthető. A cső előállításánál célszerűen úgy járunk el, hogy először az elektródákat hordozó egész szakaszt fémtükörrel, például ezüsttükörrel fedjük, majd az egyes elektródafelületek közötti fémbevonatot me­chanikus úton eltávolítjuk. Az elektronokat terelő mágneses mező a rajz sík­jára merőleges. A mezőt gerjesztő mágnest jobb áttekinthetőség végett a rajzban nem tüntettük fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Elektronsokszorozó, melynél az elektronok pá­lyáit villamos és mágneses terelőmezők határozzák meg és amelynél az elektródákat az edény falára felvitt fémes bevonatok, például ezüst bevonatok alkotják, melyre jellemző, hogy mindegyik foko­zat elektrosztatikus terelőelektródája fémes, pél­dául ezüstből készült vezetőbevonat útján a sorban következő második vagy valamely további fokozot ütközőelektródájával galvánosan van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti elektronsokszorozó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kisütőedény­nek négyszögletes keresztmetszete van és az elek­tródák a négyszög hosszabb oldalai mentén vannak elrendezve. „ 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti elektronsok­szorozó kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az utolsóelőtti fokozat terelő elektródájának külön áramcsatlakozása van.’ WyOMßAHlMS JL 1 rajzlap-melléklettel A kiadásért felel a. Tervgazdasági Könyvkiadó -igazgatója. Terv Nyomda. —- 1478 — F. v.: Sumits István.

Next

/
Thumbnails
Contents