135887. lajstromszámú szabadalom • Vákuumot illetőleg gázt vagy folyadékot tömítő falátvezetés huzalokhoz vagy pálcákhoz
ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135.887. SZÁM. 21. g. 1—16. OSZTÁLY. - F-10.312. ALAPSZÁM. Vákuumot, illetőleg gázt vagy folyadékot tömítő falátvezeté's huzalokhoz vagy pálcákhoz. „Fides44 Gesellschaft für die Verwaltung und Verwertung TOÜ gewerblichen Scb.utzrech.ten mit beschränkter Haftung Berlin, mint a Siemens & Halske Aktiengesellschaft berlin-siemensstadti cég jogutóda A bejelentés napja: 1943 március 2. í Németországi elsőbbsége:. 1942 március 2. Edények falán huzalokat vagy pálcákat vákuumot, illetőleg gázt vagy folyadékot tömítő módon szoktak átvezetni. A tömítéshez sok esetben üveget használnak, melyet egyrészt az átvezetett testtel, tehát például huzallal, másrészt a fallal összehegesztenek. A tömítés forrasztással is történhet, amikor a vezetőt a fallal vagy az edény más részeivel szemben kerámiai testtel szigetelik. Ezek a módszerek azonban nem alkalmazhatók minden esetben ugyanazzal az eredménnyel. Igjf például különösen nem akkor, ha egyetlen falban vagy lemezben több átvezetést kell készíteni. Minél kisebb az egyes átvezetési helyek közötti távolság, illetve minél kisebbek a falban vagy lemezben kialakított nyílások, annál nagyobbak a nehézségek. Ezek a nehézségek részben megszüntethetek, ha a tömítéshez műgyantából készült sajtolt testeket használunk, amelyek a legkülönbözőbb összetételekben ismeretesek. Az ilyen tömitőeszközzel készült átvezetések azonban a legritkább esetekben tömítőek. A tömi tétlenség oka az ilyen sajtolt anyagok és az anyagba sajtolt fémcsapok hőtágulási együtthatói közötti különbség. A legtöbb esetben a préselt anyagok hőtágulása lényegesen nagyobb, mint a fémeké'. Ennek következménye, hogy a sajtolt anyag a huzalra falzsugorodik és érintőleges húzás keletkezik,' mely a sajtolt anyagot olymértékben veszi igénybe, hogy az beszakad. A találmány abból indul ki, hogy az átvezetések előállításánál jelentkező, fentemlített nehézségek elkerülhetők, és az alkalmazási lehetőségek száma megnövelhető, ha az anyagokat különleges szempontok szerint választjuk ki. A találmány értelmében oly sajtolt anyagokat használunk, amelyeknek hőtágulási együtthatója jól vezető fém, például ezüst, réz vagy alumínium hőtágulási együtthatójának megfelel, mimellett a vezeték és a sajtolt anyag hőtágulási együtthatói közötti különbség 10—15%-nál nem több. Előnyös, ha a sajtolt anyag hőtágulási. együtthatója néhány százalékkal kisebb, mint a fém hőtágulási együtthatója. A hőtágulási együttható e megegyezésén kívül az átvezetés tartóssága annak is eredménye, hogy az elsősorban számbajövő sajtolt anyag, mint bakelit, fenolplasztok és aminoplasztok a fentemlített jó vezető fémekkel szorosan kötődnek össze. A vezetők jó vezetőképessége az átvezetés helyének hőigénybevétele szempontjából is kedvező. A találmányt az ábrák kapcsán közelebbről magyarázzuk, amelyben átvezet:áek metszeteit tüntettük fel. Az 1. ábrabeli kiviteli alaknál a fémből vagy szigetelőanyagból készült 1 lemezben nagyszámú 2 átvezetés van. A 3 pálcák ezüstből, rézből vagy alumíniumból lehetnek. A sajtolt anyagot a lemez 4 peremével határolt 5 térbe visszük. Ezt az anyagot úgy választjuk meg, hogy hőtágulási együtthatója a réz hőtágulási együtthatójától nem tér el nagy mértékben. Az anyagot az. 5 térbe aprított, például porított alakban visszük és melegítés közben 7 kölyűvel sajtoljuk. Természetesen az egész lemez pusztán sajtolt anyagból is állhat-. Ilyen kiviteli példát a 2. ábrában tüntettünk fel, ahol 10 a sajtolt anyagból készült lemez. A lemez sajtolása és a vákuumot tomítően záró 11, 12, 13 átvezetések készítése előnyösen egyetlen munkamenetben történik. A sajtolt anyag a 8 furatokba tódul és minden oldalon jól tömít. A 9 kölyü ellentámasz, amely a saj tolónyomást felveszi és egyben a lágy sajtolt anyag kiömlését meggátolja. A találmány céljára használt sajtolt anyag hőtágulási együtthatója előnyösei 200X10-7 és 300X10-7 között van. Sajtolt anyagokként előnyösen formaldehidből, "fenolból és rostanyagokból készült fenolplásztokat, rétegezetten sajtolt műanyagokat, a kereskedelemben rezol néven kapható műanyagot, nemes műgyantát, mint például albolit, bakelit, trolon néven kapható műgyantákat, formaldehidből, karbamidból, falisztből vagy más anyagból előállítható aminoplásztokat használunk. Ha az alkalmazandó anyag hőtágulási együtthatója nem a kívánt nagyságú, akkor célszerű, ha az anyaghoz azt súlyosabbá tévő adalékokat adunk, amelyek a hőtágulási együtthatót megváltoztatják.
