135883. lajstromszámú szabadalom • Sötéten izzó elektronsugárcső
'">, 135883. hevítünk. A (2) huzalt az árambevezetőkkel összehegesztettük. Oly helyen, amely mögött nincsenek emisszióképes, alkatrészek, az (1) lemezkében (5) furatot alakítottunk 5 ki. Önmagában ismert (6) elektronoptikai objektívet úgy rendeztünk el, hogy annak optikai tengelye az (5) furat közepén átmegy. Az objektív a katódát (7) világító ernyőre képezi le. Emellett csak az a felírj tétel, hogy a furatnak a középső körzetben fekvő szegélyeit élesen képezzük le, míg a katóda többi része képhiba következtében a világító ernyőn csak életlenül, diffúz sugárzással képeződik le. Az elektron-15 optikai (6) objektív és a (7) ernyő között szokásos (3, 4) kitérítő elemeket úgy rendezünk el, hogy azok a képernyőre árnyékot nem vetnek. A leírt kiviteli példánál az árnyék alkotta 20 folt vizuális vagy fényképészeti megfigyelésekor az árnyék és az ernyő többi része közötti féiryellentétet világos helyek csökkentik. Ezért bizonyos eseteikben, például helytálló alak esetén, teljesen sötét árnyék-25 nyom nem érhető el. A találmány értelmében ez a hátrány is kiküszöbölhető, ha a világító ernyőn csak egy világító vona1 at létesítünk, amelyet árnyék alkotta folt szakít meg, és amely vonal az egyik ki-80 térítés irányára merőleges. Evégből lineáris katódát, például emisszióképes huzalt alkalmazunk és azt normális forgásszimmetriás objektívvel a világító ernyőre képezzük le. A képet, például oszcillogrammot 35 létesítő árnyékfoltot az objektív és a világító ernyő között a sugármenetben elrendezett huzallal állítjuk elő. Optikai szempontból előnyösebb, ha hengerlencsékkel asztigmatikus leképezést létesítünk. Mivel 40 ugyanis az elektronforrás és az árnyékot adó test vonalalakú képei egymásra merőlegesek, az elektronforrás és az árnyéköt adó huzal egymást keresztező hengerlencsékkel egyidejűleg élesen képezhetők le, 45 még akkor is, ha a két tárgy két különböző síkban van és nagy keresztmetszetű sugárnyalábokkal dolgozunk. A találmány e kiviteli példáját a 2. ábrában tüntettük fel. A (8) lineáris katódából 50 kiinduló elektrohsugarakat hengerlencsék alikotta (9, 10) hengerlencse-kondenzorrendszer nyalábolja és vezérli. A (11) lemezpárral ábrázolt hengerlencse a (8) katódát a (10) világító ernyőn (12) vonal alak-55 jában élesen képezi le. A kép igen fényes, mert nem pontot asztigmatikusan képvonal alakjában, hanem vonalalakú tárgyat vona'alakú kép alakjában képezünk le. További (13) tiengerlencse, melynek képvonala a (12) képvonalra merőleges, az árnyékot 60 adó (12) huzalt a világító ernyőn ugyancsak élesen képezi le. Jobb áttekinthetőség végett a 2. ábrában a kitérítő elektródákat nem tüntettük fel. A kitérítő elektródák egyébként a (11) és (13) lemezpárokkal tö kombinálhatók, illetőleg a lemezek egyidejűleg mint lencseelektródák és mint sugárkitérítő eszközök is alkalmazhatók, különösen akkor, ha a kitérítő készülék nyugalmi potenciáljának a nullpotenciállal (föld- 70 potenciállal) nem kell megegyeznie. A 2. ábrában jobb áttekinthetőség végett a (11) és (13) lemezpárok ellenelektródáit sem tüntettük fel, mert hengerlenc=ék felépítése önmagában ismeretes. Az ellenelektródák 7r > lehetnek falbevonatok, sőt egészen hiányozhatnak is, A 2. ábrabeli kivitelnél a (11) és (13) lemezoárok pusztán a kiterítéshez is a'kalmazhatók, mely esetben alkalmas helyeken, 80 például egyrészt a (9, 10) kondenzorrendszer és a (12) huzal között, másrészt a ()2) huzal és a (10) világító ernvő között két rnáo-neses hengerlencsét alkalmazunk. A találmány szerinti elektronsugárcső 85 többszörös felvételekhez alkalmas a'akban is készülhet, mely ecetben a (II) és (13) lemeznárokat megfelelő számban rendezzük el. E kivitellel egveideiűW eay lineáris katóda és árnvékokat létesítő több huzal ké- PO pezhető le. Az egves ámvékf oltok egymástól füwetlenül téríthetők ki, még nedig mindkét iramon, ha a (11) lencse körzetében megfelelő kitérítő elemeket rendezünk el. 05 Szabadalmi igénypontok: 1. EíektronsiUgárcsö, különösen oszcillográf iai és mérési célokra, melyet a világító ernyőn elektronokkal nem bombázott foltot létesítő és az árnyékfoltot 100 mozgató villamos vagy mágneses kitérítő eszközök jellemeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti elektronsugárcső kiviteli alakja, melyet elektronokat nem emittáló helyet a világító ernyőn 105 leképező elektronoptikai eszközök jellemeznek. 3. A 2. igénypont szerinti elektronsugár-cső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a katódának, előnyösen a katóda köze- no pén, emissziómentes helye van. 4. A 3. igénypont szerinti elektronsugárcső kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a katóda emittáló felülete meg van szakítva, előnyösen a katódának kör- 115 keresztmetszetű furata van.
