135869. lajstromszámú szabadalom • Berendezés visszaverő felületek távolságának különösen repülőgépek repülési magasságának meghatározására
2 135869. fordulatszáma, valamint a motor fordulatszáma és a jelzett frekvencia szorzata közötti összefüggést tüntettük fel. Evégből az la. és 2a. ábrákban az abszcisszára a motor 5 fordulatszámát, az ordinátara a szabályozófeszültséget, az lb. és 2b. ábrákban az abszcisszára a szabályozófeszültséget, az ordinátara a készülékkel jelzett frekvenciát, végül az le. és 2c. ábrákban az abszcisszára a 10 motorfordulatszámot és az ordinátara a motorfordulatszám és a jelzett frekvencia szorzatát vittük fel. Az ld. és 2d. ábrákban (d) a munkakörzetet jelöli. Előnyös, ha a szabályozófeszültség a 2. ábrában feltünte-15 tett módon egy bizonyos küszöbértékből indul ki, mert egyrészt azonos frekvenciaszabályozás mellett kisebb szabályozófeszültségre van szükség, másrészt, mert a szabályozófeszültségnek az előírt kellértéktől 20 való eltérései ez esetben a mérésnél kisebb hibát okoznak. Ezenkívül a frekvenciamérőt az üzemben nem használt jelzési körzetre nem kell túlméretezni. Elméletileg olyan karakterisztikákkal is 25 dolgozhatnánk, melyek a munkakörzetben nem lineárisak. Ennek a megoldásnak azonban nincs gyakorlati jelentősége, mert két nem lineáris karakterisztika összehangolása gyakorlatilag nem vihető keresztül. 30 A szabályozótényező lehet oly segédfeszültség, melyet villamos-érintkezőktől mentes eszköz, például a kondenzátort hajtó motor tengelyén elrendezett fónikus kerék létesít. 35 A 3. ábrában az ehhez szükséges kapcsolási berendezést tüntettük fel, mely különösen légijárművek magasságának mérésekor alkalmazható. (1) a járművön elrendezett telepből táplált motor, melynek (2) ten-40 Se ly e a magasságmérőkészülék rezgőkörébe iktatott kondenzátort hajtja. A (2) tengely másik végén (4) fónikus kerék van, mely (5) mágnes sarkai között forog. Ilyrnódon oly váltófeszültséget létesítünk, 4,5 melynek nagysága pontosan arányos a motor fordulatszámával. A fónikus kerékkel keltett váltófeszültséget (6) egyenirányítóban egyenirányítjuk, majd ezután a (7) kondenzátorról levesszük és a berendezés 50 vevőjében lévő, a különbözeti frekvenciát mérő műszer szabályozó feszültségeként kapcsoljuk. A szabályozáshoz felhasználhatjuk a teljes feszültséget, vagy a feszültségnek csak azt a részét, amellyel az az 55 előírt kellértéktől eltér. Ezt a szabályozófeszültséget vagy kiegyenlítő kapcsolással, vagy pedig oly kapcsolással állítjuk elő, aminőt rádióvevőkészülékek önműködő élesre hangolásához használnak. A szabályozótényezőnek a 3. ábra sze- 60 rinti előállításához nagyobb berendezésre van szükség, mintha e célra a motort tápláló feszültséget használnék, ezzel szemben viszont a 3. ábrabeli berendezésnek az az előnye, hogy az ilymódon előállított szabá- 65 lyozófeszültség pontosan arányos a motor fordulatszámával, tehát pontosan arányos a motorral hajtott kondenzátor kapacitásváltozásával, mert a berendezés figyelembe veszi azokat a tényezőket is, amelyek a mo- "0 torban érvényesülnek és amelyek, mint például a motor felmelegedése a fordulatszám ingadozását okozhatják. Kitűnt azonban, hogy ezek az okok a fordulatszám ingadozásánál viszonylag kis szerepet játszanak, '"5 így például azok a fordulatszámingadozások, amelyek a motor hőmérsékletváltozásaiból erednek, a berendezés bekapcsolásától számított kettő — négy perc mu'va kisebbek, mint 4—2%. A felmelegedett so motorfordulatszám és a jármű telepéből vételezett tápfeszültség között megfelelő szerkezetű motor választásakor lineáris összefüggés van. Ezért a motor fordulatszámának mértékeként, tehát mint szabá- 85 lyozótényezőt, közvetlenül a kondenzátort hajtó motor tápfeszültségét is használhatjuk. Ebben az esetben nehézséget okoz a 2. ábra szerinti karakterisztika elérése, melynél a szabályozófeszültség egy bizonyos 90 küszöbértéknél kezdődik és további nehézség, hogy a járművön levő villamoshálózatot nem szabad földelni. Ezért, mint szabályozótényezőt, előnyösebben a motort tápláló feszültséggel ará- í>5 nyos feszültséget alkalmazunk, például előnyösen a magasságmérő-készülékben alkalmazott feszültségátalakító szekunder feszültségét. Ez az átalakító ilyen magasságmérő-berendezésekben az adóban és a vevő- röo ben levő csövek anódfeszültségét állítja elő és ugyanarra a tápfeszültségre van kapcsolva, mint a motor. Ilyen kapcsolást a 4. ábrában tüntettünk fel. A szokásos módon motorból és generátorból álló (8) átalakítót a 105 járművön levő teleoből a (9) és (10) kapcsokon át tápláljuk. Ekkor a (11) és (12) kapcsokon levett, a (13) és (14) ellenállásokból álló feszültségosztóval, valamint a (22) ellenállással kapcsolt (15) ködfénylámpával 110 levett feszültség a különbözeti frekvenciát mérő készülék szabályozó feszültsége. A feszültségosztó és a ködfénykisütőcső könnyen választhatók meg úgy, hogy a 2. ábra szerinti szabályozógörbét kapjuk. 115 A kondenzátor különböző teljes mértékű töltésein alapuló frekvenciamérő-készülékben a szabályozófeszültség különböző mó-
