135805. lajstromszámú szabadalom • Erősitő kapcsolás helyközi távbeszélőközpontokban
Megjelent 1950 évi január fió 16-án. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135805. SZÁM. 21 a8 16—80 OSZTÁLY. — S-19251. ALAPSZÁM. (VII/j.) Erősítő kapcsolás helyközi távbeszélőközpontokban. Standard Villamossági Részvénytársaság- cég, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi december hó 10. Helyközi távbeszélő központokba befutó helyközi távbeszélő vonalak beszédcsillapítása általában különböző. Ha két vonal egymással eszközölt kapcsolásánál beszédcsilla -5 pításuk együttes értéke túlhaladja azon értéket, amely mellett a két beszélő fél egymást kifogástalanul megérti, a kézikezelésű központokban e vonalakat az eddigi gyakorinak megfelelően úgynevezett erősítő 10 zsinóráramkör útján kapcsolták össze. Ezenkívül szokásban van úgynevezett végerősítők alkalmazása is azon vonalakban, amelyek egyedüli beszédcsillapítása a kifogástalan érthetőség határán túl van. Míg a 15 kapcsoló zsinóráramkörbe beépített erősítőt a vonalak különböző beszédcsillapításának megfelelően úgy szabályozzák, hogy az erősítés foka megfelelő legyen, addig a vonalba beépített fix erősítő a vonal beszédcsillapítá-20 sának megfelelő változatlan erősítésre van beállítva. Amennyiben a központba futó olyan helyközi vonalak száma nagy, amelyek bizonyos kapcsolásnál erősítést igényelnek, úgy akár az első, akár a második erősítési 25 megoldás aránylag költséges. Az első megoldásnál a kiegyenlítéshez szükséges művonalak elrendezése és a kapcsoló váltóval való összeköttetése, a második megoldásnál az erősítő berendezések nagy száma teszi a 30 berendezést költségessé. A találmány szerinti megoldásnál a bizonyos esetekben erősítést igénylő helyközi vonalakat a rendes — erősítést nem igénylő — kapcsolás céljára szerelt vonalvezetéken 35 és a munkahelyek hozzátartozó hívó- és kapcsolóhüvely-szerelvényein kívül annyi önműködő kapcsolókészülékre, pl. forgó kapcsológép ivére is leágaztatjuk, amennyi egyidejű erősítéses kapcsolás szükséges. E kapcsolókészülékek oly beszéderősítőt kap- 40 csolnak a helyközi vonalba, amely elvileg az eddigi gyakorlat szerinti második megoldásként említett végerősítőnek felel meg. A találmány kiviteli példáját a mellékelt rajzok ábrázolják, amelyeken az 1. ábra 45 egyszerűsített, a 2. ábra részletesebb kapcsolási vázlat. Az 1. ábra szerint (V) helyközi vonalnak, amely a távbeszélő központba (T) tranz1átoron át fut be, kétfelé ágazó (BV) belső 50 vonalvezetése van. Amíg e belső vonalvezetés (BVi) ága ismeretes vonalvezeték áramkörhöz és (Hí, Ha) stb. kapcsolóhüvelyekhez megy, amelyek az egymástól távolabb elhelyezett munkahelyek kapcsoló mezőin 55 szükségesek, addig a belső vonalvezetés (BV2) ága az (EK) erősítőkapcsoló gépekhez csatlakozik. E gépeket célszerűen közel helyezzük a (T) tranzlátorokhoz, miáltal a helyközi vonalakhoz egyénileg tartozó 60 aránylag sok vezetékből álló kábelek lényegesen rövidebbek, mint a (BVi) belső vonalvezetés kábelei. Ezenkívül az erősítés kiegyenlítéséhez szükséges (M) művonalakat is, amelyeket 65 eddig Össze kellett kötni a kapcsoló váltóval, ahol azokat a zsinórral kapcsolta a kezelő az erősítőhöz, a találmány szerinti rnego'dásnál az (EK) erősítőkapcsoló gép ívéhez kötjük, amely gép a művbnalat ezáltal a 70
