135798. lajstromszámú szabadalom • Folytatólagosan toldható szénelektróda és ennek üzemeljárása ömlesztett állapotu elektrolizishez

Megjelent 1949. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 135798. SZÁM. 12 h OSZTÁLY. — S-18OO0. ALAPSZÁM. (VH/i.) Folytatólagosan toldható szénelektróda és ennek üzemeljárása ömlesztett állapotú elektrolízishez. Szél Lajos gépészmérnök, Budapest, A bejelentés napja: 1939. évi október hó 4. Szénelektródákkal dolgozó, ömlesztett ál­lapotú elektrolízishez, a legújabb időkig1 fe­lülről beágyazott fémes árambevezetőradat tartalmazó széntömböket használtak, melye­*». 5 ket alsó végük leégésének mérvében toltak előre és végül új tömbökkel helyettesítettek. A megömlesztett anyag elektrolizálásá­nál használt kis feszültség miatt az egy­szersmind a szénelektróda felfüggesztéséi© 10 is szolgáló áramhozzávezetőrúd és az elek­trolit között lehetőleg csekély feszültség­esést szabad csak megengedni. Ezért .fiz árambevezetőrúd alsó vége és az elektródá­nak a megömlesztett fürdőbe merülő alsó 15 vége közötti távolságinak, vagyis az elek­tróda elhasználható hosszának viszonya az árambevezetőrúd beágyazott hosszához, te­hát az elektródaváltáskor visszamaradó hul­ladék hosszához, csak igen kicsi lehet. Az 20 elektródát ugyanis, mielőtt az annyira le­égett, hogy az árambevezetőrúd fémje a megömlesztett fürdővel érintkezhetnék, új *" elektródával kell pótolni. Az így keletkező lényeges hulladékmeny-25 nyiség elkerülésére azt ajánlották, hogy a rúdcsomagokból álló elektródát felülről utántoldjak és az áramhozzávezetéseket az elektródák alsó végének közélében a szén­tömbök oldallapjához szorítják. Ezt a meg-30 oldást azonban az elektróda és a reáfekte­tett áramhozzávezetések között fellépő aránylag nagy feszültségesés és az utánállí­tás nehézkessége miatt nem lehetett üzem­szerűleg megvalósítani. Minthogy az áram jó átmenetét az áram- 35 hozzávezetések és a szénelektróda között kívülről felí'ekleiett kontaktusokkal nem lehet elérni, hanem csupán a fémrészeknek a szén anyagába való beágyazásával, az eiektródának hulladékmentes utántáplálá- 40 sát lehetővé teendő, ahhoz a jelenleg üzem­szerűen használt eljáráshoz jutottak, hogy képlékeny elektródaanyagot töltenek egy, az anóda külső méreteinek megfelelő alu­míniumköpenybe és ezen anyagba ágyaz- 45 zák he az áramhozzávezetőrudakat, mielőtt az anyag az elektróda alsó végén keményre égett. Az elektródát a leégés mérvében süllyesztik, mialatt felülről a képlékeny elektródaanyagai utántöltik és az árambeve- 5) zenéseket az elektróda leégő vége felől ma­gasabb keresztmetszetekbe helyezik át. Az ezen módszernél szükségessé váló elektródatartók, gyüjtősínek es hajlékony áramvezetők, melyeket a kemence köpe- 55 nyén belül kell elhelyezni és könnyen hoz­záférhetővé tenni, igen nagy felépítményt, nagy ajtókat ós kiegyenlítősúlyokat igényel­nek, amelyek a berendezés költségeit tekin­télyesen fokozzák. Az a körülmény pedig, 60 hogy a képlékeny anyag kiégetéséhez szük­séges meleget az elektromos áramnak kell fedeznie és hogy a még nem egészen kiége­tett anyagba frissen behelyezett áramveze­tők lényegesebb, csak 1—2 nap múlva el- 65 tűnő, feszültségnövekedést okoznak, az áramszükségletét fokozza. A kemencék első üzembevétele is a képlékeny anyagból álló

Next

/
Thumbnails
Contents