135784. lajstromszámú szabadalom • Ivelháritó berendezés függő, átvezető és egyéb efféle szigetelőkhöz

136?84» 3 sugárirányú bevágások révén pl. egyenlő részekre osztott gyűrűalakú (18) fémtest. A fémtest körcikkeinek tölcséralalkban lejtő felületei a végükön a 14. ábrán látható 5 módon visszahajliaaak a gyűrűs test víz­szintes középsíkja felé, úgyhogy két, egy­más felett levő (19) és (20) gyűrű kelet­kezik. Pl. a (19) gyűrűn előálló ív-talp­pont elektrodinamikus hatás folytán ;a (19) 10 gyűrű felületének befelé görbülő vége felé tolódik, átugrik a (20) gyűrűre, itt e fe­lület befelé görbülő vége felé halad, majd -visszaugrik a (19) gyűrű felületére és így tovább. Az ív talppontja tehát a nyíllal 15 jelzett középsík körül állandóan ide-oda mozog, minek révén a (19) és (20) gyűrűk nagyobb beégését biztosan elkerüljük. A gyűrűk külső átmérője nagyobb, mint a szomszédos (14) szigetelőernyőé. Az ív ki-20 indulási pontját a védőberendezés ismer­tetett módon a nyíl irányában kifelé a szigetelőtől távolodó irányban tereli, úgy­hogy a; szigetelő biztosan kívül kerül az ív romboló hatáskörzetéihői. 25 A 16. és 17. ábrák az előzőhöz hasonló kialakítású ívelhárítót tüntetnek fel. A szi­getelő (11) kupakjára erősítendő, sugár­irányú bevágások révén részekre esz lőtt (21) gyűrű két egymás felett levő, külön-30 böző vastagságú (22) és (23) gyűrűbűi áll. Ezt a berendezést függő, pl. hosszúrúd­szigetelők alsó végén a 16. ábrán látható módon olykép helyezzük el, hogy a kisebb vastagságú (23) gyűrű kerül legal ulra. A 35 szigetelő felső végén viszont úgy kell az ilyen ívelhárítót elrendezni, hogy a kisebb vastagságú (23) gyűrű a vastagabb (22) gyűrű felett legyen. Ez az elrendezés még biztosabbal vezeti el iaz ív kiindulási pont-40 ját a szigetelőtől a nyíllal jelzett irány­ban- Az ív talp pont jia az ív kialvásáig ál­landóan ide-oda jár a szomszédos (14) szigetelőernyőnél célszerűen nagyobb külső átmérőjű (22) és (23) gyűrűk kifelé görbí-45 tett felületei között. Az, ív talppontjának a gyűrűk között történő ide-oda mozgása folytán ezek nem égnek be. Az ismertetett kivitelek mind külön­álló szigetelőkhöz, mind szigetelőláncokhoz 50 alkalmazhatók. A 4—17. ábrák a találmány szerinti ívelhárítónak hosszúrúd-szigetelők alsó vé­géhez való kiviteli példáit tüntetik fel. Ezek az ívelhárítok értelemszerűen megfelelő 55 módon alkalmazhatók a szigetelő, vag,- szi­getelőlánc másik, ill. mindkét végén. Az utóbbi esetben az átütési távolságot a két ívelhárító között úgy választjuk meg, hogy csak jelentéktelenül legyen kisebb a vé­detlen szigetelő, ill. szigetelőlánc átütési 60 távolságánál.. ••Lehet a szigetelő, ill. szi­getelőlánc egyik végén a találmány sze­rinti ívelhárítót elrendezni, a másik végén pedig szokásos! kivitelű védőszarvakat, vagy szarvkeresziteket. Az ívelhárítok közötti át- 65 ütési távolságot ez esetben is célszerűéin a védetlen szigetelő, ill. szigeteiMiánc át­ütési távolságánál csak jelentéktelenül ki­sebbre választjuk. Szabadalmi igénypontok: 70 1. A 131-890. lsz. törzsszabadialom igény­pontjainak bármelyike szerinti ívelhá­rító berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fogas-koszorú a szige­telő kupakjára vagy karimájára erőst- 75 tett gyűrű. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, jellemezve egy pontján fel­hasított, kész szigetelők kupakjának ka­rimájára utólagosan is ráhelyezhető, ru- S0 •galmas gyűrűvel. 3. A lörzsszabadalom igénypontjainak vagy az, előző' igénypontoknak bárme­lyike szerinti berendezés kivileli alakja, amelyre jellemző, hogy a koszorú fogai- 8"> nak hálrametszés nélküli oldalai van­nak, azaz olyan kialakításúak hogy a gyűrű a koszorú átmérője mentén fel­oszlott öntőforma segélyével' előállítható. 4. A lörzsszabadalom igénypontjainak 90 vagy az előző igénypontoknak bárme­lyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a fogas-koszorú a kerületén koszorúszerűen szétosztott, az ív talppontját ia szigetelőtől távolodó 95 irányban elvezető elektródákkal felsze­relt gyűrű. 5. A 4- igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a szigetelő kupakján (11) vagy karimáján ioo fémgyűrű (10) van, amelyen a kerületen egyenletesen szétosztott, kifelé irányuló, a szigetelő tengelyére merőleges, vagy szögben felfelé vagy lefelé álló szarvak (13) vannak, amelyek vége a szomszé- 105 dos szigetelőernyő (14) átmérőjénél na­gyobb átmérőjű körön fekszik. ő. A 4. igénypont szerinti berendezés ki­viteli alakja, melyre jellemző, hogy a szigelelő kupakján (11) vagy karima- no ján gyűrűalakú, a szomszédos szigetelő­ernyő (14) átmérőjénél nagyobb külső átmérőjű fémtárcsa (15) van, mely su­gárirányú bevágások révén gyűrű-

Next

/
Thumbnails
Contents