135760. lajstromszámú szabadalom • Berendezés villamos vezetékeknek, kiváltképen több oldalról táplált hálózatoknak szakadás illetve üzemből kiesett vagy kikapcsolt kapcsoló- és biztositóeszközök szempontjából való ellenőrzésére
135760. ken át csupán az ellenállás és az áramkör többi állandói által megszabott áramerősség folyik, melyet az (53) mérőműszer jelez és amely az (54) jelfogó horgonyát meghúzza, minekfolytán az (54) jelfogó (57) segédérintkezői zárva maradnak. IIa az (50) vezetékben valami módon szakadás következik be, akkor az (57) érintkezők kinyílnak és jelzést váltanak ki, amely mutatja, hogy az ellenőrzött vezetékben zavar keletkezett. Az (55) jelfogó a normális körülmények között az (50) vezetéken átfolyó áram hatására nem lép működésbe. IIa azonban valamelyik csomópont vagy több csomópont (27) érintkezői záródnak, akkor az (50) vezetéken átáramló áramerősség növekszik és az (55) jelfogó működtetésével az (58) érintkezők rövidre, záródnak, melyek valamely akusztikai, optikai jelzőberendezést működtetnek. Minthogy az ebben a jelzőberendezésben alkalmazott ellenállások mind egymástól, mindpedig más csomópontok ellenállásainak összegétől különböznek az (53) mérőműszeren leolvasható áramerősség alapján, — mely a bekapcsolt 'ellenállások értékétől függ — könnyen megállapítható, hogy melyik csomópont vagy mely csomópontok jeleztek zavart. Ezeken a csomópontokon akkor egyszerű módon, pl. a (9) tekercseken fellépő feszültség mérésével vagy összehasonlításával, vagy a 2. ábrában szemléltetett berendezéssel megállapítható, mely ágban vagy mely ágakban keletkezett szakadás. Biztosítékok esetében a zavar természetesen az olvadó biztosítékokon alkalmazott optikái jelzés segítségével állapítható meg. Zavarok központi helyen való jelzésének bővebb magyarázata céljából a 10. ábrán hurkolt hálózat egyik ágának ellenőrzését szemléltettük. Az (50) ellenőrzővezeték külső végét ugyancsak az (51) ellenálláson át az ellenőrzött hálózat egyik fázisával kötöttük össze és ugyancsak (54; jelfogóval, (53) mérőműszerrel és ezenkívül (59) biztosítékkal kapcsoltuk sorba, amikbris enne 'k a vezetéknek külső végét a hálózat többi fázisainak egyikével kötöttük össze. Magától értetődően bármilyen más, alkalmas áramforrás is alkalmazható és visszavezetésként — mint a 10. ábrában — a hálózat nullvezetékét vagy a hálózat valamely vezetékét, illetve fázisát használhatjuk. Normális körülmények között a két (54 és 55) jelfogón és az (53) mérőműszeren itt is áram folyik át, melynek értékét az (51) ellenállás határozza meg. Tegyük M, hogy a két fázis közötti feszültség 220 Volt és az (51) ellenállás értéke 8800 ohm. Ekkor az áramkör többi ellen- Gü állásának elhanyagolása mellett — az (50) 220 vezetéken át = 0,025 amper erősségű 8800 ' 1 ° áram folyik. Az (54) jelfogó itt olyan méretezésű, hogy horgomat ilyen áramerősség mellett meghúzva tartja és ezzel az 65 (57) ellenőrző érintkezőket zárja. Az (55) jelfogót ezzel szemben olyannak tételezzük fel, hogy horgonya ennél az áramerősségnél nincs meghúzott helyzetben. Emellett a (60) csomóponthoz 4400 ohmos (64) 70 ellenállás, a (61) csomóponthoz 2200 ohmos [br>) ellenállás, a (62) csomóponthoz 1100 ohmos (66) ellenállás és <' 75 a (63) csomóponthoz 550 ohmos (67) ellenállás tartozik. Tegyük fel újra, —mint a 9. ábránál — hogy a (25) jelfogó (27) segédérintkezői zárulnak, ha bármelyik csomóponton zavar keletkezett. Ha zavar kö~ 80 vetkeztében a (60) csomóponton a (27) érintkezők zárulnak, akkor az (50) vezetéken — az (54, 55) jelfogó, az (53) mérőműszer ós az (50) vezeték ellenállásának 220 elhanv ápolásával -—=0,05 amper erős- 8 5 J 5 4400 ségű járulékos áram folyik át, ha csak a (61) csomóponton a (27) segédérintkezők 220 " „ , „ zárulnak, akkor - = 0,1 amper erősségű áram folyik, ha csak a (62) csomópontom a (661 ellenállást kapcsoljuk be, akkor az 90 220 (50) vezetéket járulékosan —7;;;: v ' J 1100 0,2 ama (66) ellenállást kapcsoljuk be, akkor az per erősségű áram terheli, míg a (67) ellenállásnak a (63) csomóponton való bekap-220 csolásánál az (501 vezetéket-—-.= 0,4 am- 95 K ' • 550 per erősségű áram terheli. Szélső esetben per erősségű áram terheli. Szélső esetben, vagyis ha valamennyi csomóponton zavar támad és ha az (50) vezeték ós a hálózíaft közé valamennyi ellenállás be van kapcsolva, 100 az (53) mérőműszeren 0,8 amper erősségű áram folyik át, míg az áram legkisebb változása, 0,1 amper, melynél az (55) jelfogónak működésbe kell lépnie. A csomópontokhoz tartozó ellenállásoknak az előzőkben 105 megadott különböző méretezése következtében az (50) ellenőrző vezetékben mindannyiszor más és más terhelés keletkezik, úgyhogy ezeknek a különbségeiknek az alapján — az áramerősségnek az (53) mérő- 110 műszerrel való mérésével — egyértelműleg
