135701. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok és lapalakú képződmények előállítására poliamidok oldataiból
6 ÍS57Ö1. A kapott rosttömeg, különösen durva gyapjúval keverve, nemezek előállítására igen jól alkalmazható. A kallózási hatást a hőmérséklet, valamint a hevítés időtartamá-5 nak változtatásával befolyásolhatjuk. A kapott nemezek jó szilárdsággal és rugalmassággal tűnnek ki. 4. példa: 50 rész Í-kaprolaktámból. 25 rész adi-10 pinsavas hexametilóndiaminbór és 25 rész adipinsavas 4.4'-diaminodiciklohexiImelánból kapott kevertpoliamid 30 résznyi menynyiségét 50 C° hőmérsékleten 80 rész metanol, 10 rész benzol és 10 rész víz ke-15 vérekének 70 résznyi mennyiségében oldunk, majd a poliamid mennyiségére vonatkoztatva 15o/o oly oxamidot adagolunk, melynek képlete CH2 CH2 I \ * / N-CH2 -CH 2 -1ÍH-C0-C0-NH-CH 2 -CH,-N I / ' \i CH2 CH2 20 és amelyet eüléniminből és oxálsavdietilészterből állítottunk elő. Az oldattal öntött filmeket összehasonlítás végett 2 óráig 100 C°-ra, 2 óráig 125 C°-ra ós 2 óráig 150 C°-ra hevítjük. Már a 100 C°-ra hevíteti 25- filmi. forró 80°/o-os alkoholban gyakorlatilag nem oldódik, azonban még erősen duzzad. 150 C°-ra való izzítással !a duzzaszthatóság is jelentősen csökken/Vízben való forralásnál a 150 C°-on keményített 30 film nem változik. A zsugorodás viszonylag csekély akkor is, ha előzetes nyújtással molekuláris elrendezést szenvedett. A festékekkel szembeni affinitás Jelentősen fokozódott. 35 Összehasonlításképpen, adalék nélkül 150 C°-ra hevített film barnásszínűvé válik, mimellett adalékkal csupán igen gyenge sárgulás mutatkozik. 5. példa: 40 Azonos rész e -kaprolaktámból, adipinsavas hexametiléndiaminból és ladipinsavas 4.4'-diaminodiciklohexilmetánból kapott kevertpoliamidot 80 rész metanol 10 rész benzol és 10 rész víz keverékében 40o/o-oy 45 oldattá oldunk és utóbbit a száraz fonó eljárás szerint fonjuk. A nyújtott szilákat ezután 2 óráig felfüggesztve 140 G°-on keményítjük, összehasonlítás végett adalék nélkül készített szálak a kezelés után erős 50 sárgulást mutatnak, mimellett az adalékkal készített szálaknak csupán igen gyenge sárgás árnyalatuk van. Ha la terméket csupán 125 C°-ra hevítjük, az adalékianyiaig jelenlétében színváltozás egyáltalán nem észlelhető. Száraz, 80<>/o-os alkoholban a 55 rost nem oldódik akkor sem, ha a keményítési hőmérsékletet 100 C°-ra csökkentjük. Az adalék nélkül összehasonlítás .végett készített rostokkal ellentétben az adalékkal kapott rostoklat forró vizes fes- 60 tékfürdőkben festhetjük, mimellett ugyanilyen rostok adalék taélkül forró vízben ragacsos tömeggé zsugorodnak össze. Ha a terméket 140 C° hőmérsékleten feszítés közben hevítjük, a zsugorodás forró vízben 65 csupán 3o/o. 6. példa: A dekametiléndibromidból és aminoetanolból kapott dekametilén-bisz-amiinoetanolban az alkoholos hidroxilcsopor tokát 70 forómmal helyettesítjük és a dihromidot szokásos módon az alábbi képletű kétértékű alkiléniminné alakítjuk át: CHa CH3 N-(CH3 ) 10 —N ! / \: CH2 CH2 Az 50 rész s -kaprolaktámból, 25 rész adi- 75 pinsavas hexametiléndiaminból, 25 rész adipinsavas 4.4'-diarninodiciklohexilmetánből kapott poliamid 32<y0 -os oldatához 10»/o N.N'-dekainetilénbisz-1.2-etilénimint adagolunk és az 50 C° hőmérsékletű oldatot a 80 száraz fonóeljárás szerint fonjtuk. A kapott végnélküli műrostokat eredeti hoszszúságuk négyszeresére ínyújtjnk és; ezt követően, méterenként 200 sodr a ttal látjuk el. A mintegy 160 mm átmérőjű nem engedé- 85 kény, lyuggatott csévére felvitt szálakat a levegő oxigénjének kizárása közben zárt kamrában egy óráig 120 C°-ra és 2 óráig 140 C°-ra hevítjük. Ezt követően a csévéli öblítjük, mimellett végül mintegy 80 90 C° hőmérsékletű vizet alkalmazunk. A selymet ezután szárítása után, vagy, amenynyiben kisebb feszültséget kívánunk, vizes állapotban a csévéről lehúzzuk és átcsévéljük. 95 összehasonlítás végett, azonos poliamidból, de a kétértékű alkilénimin beadagolása nélkül készített műrostokkal szemben az így kapott anyagnak satvianyú festékekkel szemben, sokkal nagyobb affini- 100 tása van és a festések színtartóssága nedves kezeléssel szemben sokkal jobb. A -kapott műrost lényegesen állandóbb forró
