135675. lajstromszámú szabadalom • Forgómágnes vezérlő- vagy szabályozóberendezésekhez

2 135675. nél azt a tulajdonságot hasznosítjiuk, hogy a horgony és a mágnessarkok megfelelően megválasztott túlfedési viszonya esetén a horgony a vezérlőáram O-érlékénél közép-5 helyzetében mágnesesen van rögzítvie, minthogy az állandóan arrai törekszik, hogy a mágneskör legkisebb 'mágneses ősszelleinállásának irányába álljon be és ezért a vezérlőáram 0-tól eltérő értékeinél — anélkül, 10 hogy ehhez járulékos gátlcerőre lenne szűkség — középhelyzetéből a vezérlőáram nagyságának, és irányának és a teher nyomatékának megfelelő értékkel kitér. A horgony ágyazásának a két gerjesztő mágnes-15 särk mágneses zárókörében az az előnye, hogy viszonylag kis vezérlőárammal nagy forgatónyomatékokat érhetünk el, mert a gerjesztő mágnesrendszer alkotja egyszersmind a horgony mágneses zárókörét és 20 emellett a horgony erővonalainak csaik viszonylag kis légréseken kell áthaladniok. Ez az elrendezés lehetővé teszi továbbá a két sark különböző erősségű mágnesezését. miközben az erősebben mágnesezett sark-2=> ból kiinduló fluxus egy része közvetlenül a horgonyon át zárulhat. Ezt a tulajdonságot a horgonymozgás vezérlésére és a leadott forgatónyomaték növelésére használhatjuk fel, amit a későbbiek során még 30 bővebben kifejtünk. A találmányt a rajzokban szemléltetett kiviteli példák kapcsán közelebbről magyarázzuk. Az • 1. ábra a találmány szerinti forgómág-85 nesnek a horgony forgástengelyére merőleges hosszmetszetét és a 2. ábra e forgástengely mentén vett hosszmetszetet szemlélteti. A két (1) ós (2) mágnes (3) és (4) sar-40 kukkal (5) légrést alkotva egymással szemben áll és a mágneses kört záró (6) darab révén mágneses körré van egyesítve. Mindegyik mágnesnek egy-egy (7) és (8) gerjesztőtekercse van. A mágneses kört záró *5 darab közepében mágneses anyagból áló (9) horgony a (10) tenge'y segítségével, (11) légrés kialakítása melleit, forgathatóan van ágyazva. A horgor.y négyszögletes keresztmetszetű és a két (3) és (4) sark köz-50 vétlen közelébe ér. úgyhogy a horgany még éppen forgó mozgást végezhet. A horgonyt ugyancsak (12) gerjesztőtekercs veszi körül, mely a mágne.es kört záró darabra van erősítve, úgyhogy ilymódon az áram-55 hozzávezetés különösen egyszerűvé válik. A két gerjesztőtekeres kapcsolása pl. olyan, hofy az (5) légrés két oldalán ellentétes értelmű mágnessarkok keletkeznek. Ha a horgony (12) tekercsén átfolyó vezérlőáram értéke nulla, akkor a mágneses 60 rögzítőerő a (9) horgonyt középhelyzetébe vonzza. Ha ezzel szemben a vezérlőáram értéke 0-tól eltér, úgyhogy a horgonyvas szabadon mozgó része a vezérlőáram nagyságának és irányának megfelelően északi 65 vagy déli irányú erősebb vagy gyengébb mágnesezést kap, akkor a horgony a horgonysarkkal ellentétes mágnessarkhoz, von>zódik, még pedig a terhelés nyomatékának megfelelően annál inkább, minél erősehben 7C mágnesezett a horgony. Minthogy ennél az építési módnál az (1, 2) gerjesztő mágnesrendszef alkotja egyszersmind a horgony mágneses zárókörét és a horgony erővonalainak csak két, viszonylag kis lég- 75 résen kell áthaladniok, ezért kis vezérlőárammal nagy forgatónyomatékok érhe-" tők el. Az (MD) forgatónyomatéknak a változását különböző (i) vezérlőáramoknál a 80 horgonyelmoidulás függvérySben a 3. ábra szemlélteti. Ez az ábra számos, párhuzamos egyenest szemléltet, melyek az abszcisszához ß szögben hajlanak. Ez a szög iái mágneses rögzítőerő mértéke. A 3. ábra szerinti 85 karakterisztikák keletkezését ugyanis úgy képzelhetjük, hogy a mágneses rögzítőerő elhanyagolása mellett minden (ii, iä...) vezérlőáramhoz tartozik egy a teljes kihasznált elmozdulás alatt áDandó, leadott nyo- 9« matek. Ez a mágneses rögzítésből származó visszaállító nyomatékkal kisebb, melyet a kezdő ponton átmenő, ferde (X—X) vonal szemléltet. Ez a visszaállító nyomaték rugalmas rugóként hat, melynek visszaál- 95 litó ereje — ismeretes módon — arányos a rúgó kitérésévél. Ebből az ábrából minden további nélkül látható, hogy megadott forgatónyomaték esetén, meghatározóit erősségű vezérlőáram hatására a horgony íoo milyen értékkel mozdul el, va^y, hogy mekkora vezérlőáram szükséges ahhoz, hogy megadott forgatónyomaték ese'én bizonyos horgonykimozdulást érjünk el. Az azonos vezérlőáram-amplitudóhoz tartozó 4-i il- 1C5 letve —i áramok egyenesei tükörképként fekszenek a kezdőponthoz. Meghatározott terhelési karakterisztikánál, mely pl. a kezdő ponton átmenő (Y—Y) egyenessel van meghatározva, az üzemi . pontok is- no mert módon a forgómágnes terhelési- és forgatónyomaték karakterisztikájának metszési pontjaiként adódnak. A forgatónyomaték karakterisztika termesze'esen ai légrés méretezésétől, a sarkoknak a horgony 115 által való fedésétől és több egyéb tényezőtől függ.