135657. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás rezgés frekvenciáját megkettőző berendezés
135657. venciájú rezgést az (1) csatolócsóvéhez vezetjük, mely az (Lx ) önindukcióhoz csatolt. Az (LÓ önindukció a (C3 ) kondenzátorral együtt a megkettőzendő frekven-5 ciára hangolt (Lx G 3 ) rezgőkört alkot, melynek végei a (2 és 3) vezeitéken át hídkapcsolásnak egymással szemközti, két (a és c) sarkpontjával ivarinak összekötve. A hídkapcsolás, melynek sarkpontjait (a, b, 10 c és d) jelölik, ágaiban a (Bx és B 2 ) diódákat ós az egymással egyenlő (Cx és C 2 ) kondenzátorokat tartalmazza. A (Bi) éis (B2 ) diódák katódái egymással össze vannak kötve és ja (b) sarkpontot alkotják, 15 míg a (CO és (C2) kondenzátorok összekötőpontja a (d) sarkpontot alkotjia. A (b) és (d) sarkpontok között kétszeres frekvenciára hangolt rezgőkör van, mely (C4 ) kondenzátorból és (L2 ) önindukcióból áll. 20 Az (L2 ) önindukció (e) pontja,, valamint az (Li) önindukció egy pontja földeltek. Az ismertetett kapcsolással az (L2 C á ) körből oly rezgéseket vehetünk, melyek frekvenciája az (Lj C3 ) köribe'vezetett íieiz-25 gések frekvenciájának kétszerese. Kitűnt, hogy, ha az 1. ábra szerinti kapcsolást ultranagy, pl. 1 m-es és ennél rövidebb hullámhosszúságú frekvenciák frekvenciasokszorozására használjuk, tetemes 30 veszteségek adódnak, úgy hogy a kapott kimenőenergia csupán kicsiny. A találmány azon a [felismerésen alapul, hogy ezeket ai veszteségeket az idézi elő, hogy az (a és c) pontoknak az (e) ponthoz képest általá-35 ban tetemes kétszeres frekvenciájú váltófeszültségük van és hogy ennek fo'ytán a kapcsolásnak az (iái és c) pontokkal öszr szekötött részei, pl. a (2 és 3) összekötővezetékek, a létesített kétszeres frekvenciájú 40 rezgés energiájának egy részét a környező térbe sugározzák ki. Minthogy az (a és c) pontok a duplafrekvenciájú rezgéssel szemben azonos tfázisúak, a (2 és 3) vezetékek sugárzását nem lehet ezeknek a vezeté-45 kéknek szorosan egymásmeréhelyezésével kiküszöbölni. A találmány szerint a sugárzóveszteségeket sokkal kisebb értékre csökkenthetjük azzalr hogy ama duplia> hídkapcsolás elemeit, melynek sarkpontjai az (a, 50 b, c és d) pontok és melynek hídágait a (Ci és CO kapacitások, a (Bi és B2) csövek anóöa-katőda-kaipacitásiai és az (L2 C 4 ) körnek az (e) pont két oldalán levő részei alkotják, akként választjuk, hogy az (a 55 és c) pontokban kétszeres . frekvenciájú váltófeszültség a földhöz képest közelítőleg nem lép fel. Az 1. ábra szerinti kapcsolás megtekintése alapján ugyanis kitűnik, hogy az egyik hidat a (Ct és BJ elemek, továbbá 60 az (L2 C 4 ) körnek az (e) pont két oldalán lévő két része, a másik hidat pedig a (C2 és B 2 ) elemek, továbbá • szintén az (L2 C 4 ) kör említett két része alkotják. Hogy ezt a két hidat a kétszeres frekven- 65 cia számára egyensú'yba hozzuk, a (be és cd) hídágak impedanciái közötti aránynak, valamint az (ab és iád) hídágak impedanciái közötti aránynak a (be és de) hídágak impedanciái közötti aránynak kell meg- 70 felelnie. Előnyös, ha az (L2 C á ) kör villamos közepét földeljük és a (Ci, C2 ) kapacitásokat kísérletek alapján akként választjuk, hogy az említett arányok egymással egyenlők 75 legyenek. Az «(ab és be) ágak impedanciája» kifejezésen kizárólag a (Bt és B 2 ) csövek anoda-katóda-kíaipacitásánák impedanciáját kívánjuk érteni. Azokban az időpontokban, 80 amelyekben a (Bi és B2 ) diódák egyike vezet,, e dióda belső ellenállása az elmlített impedanciához párhuzamosan kapcsolódik, úgy, hogy a híd egyensúlya megbomlik. A (Bi és B») diódák azonban váltakozva lat 85 frekvenciájában megkettőzendő rezgés periódusának csupán kis része folyamán vezetnek, úgy, hogy a híd egyensúlyának periódusos megbomlása az (a, c és e) pontok között fellépő feszültségre csakis cse- 90 kély belffo'yást fejt ki. A 2. ábrán a találmány szerinti berendezésnek két (Ti és T2 ) triódát tartalmazó foganatosítása látható. A megduplázandó frekvenciára hangolt kört azzal létesítjük, 95 hogy a (2 és 3) vezetőket egyik oldalán rövidre zárt és földelt Lechcr-vezetékké állítjuk össze, melynek hossza a megkettőzendő frekvenciájú rezgés huUámhoszszának egynegyede. A (2, 3) vezetékeiket 100 (C) kondenzátor segélyével utánhangolhatjuk. A (2, 3) Lecher-vezeték szabad vé- • gei a (Ti, illetve T,)' triódák vezérlőrácsaival vannak összekötve. E csövek anódái, illetve katódái egymással és egy má- 105 sodik (4, 5) Lecher-vezeték végeivel vannak összekötve; ennek, két másik vége rövidre zárt és földelt, villamos hossza pedig a kétszeres frekvenciájú rezgés hullámhosszának egynegyedénél valamivel 110 kisebb. Ez a vezeték a dupla frekvenciára hangolt rezgőkört alkotja. A 2. ábra szerinti berendezést helyettesítő kapcsolási vázlat a 3. ábrán látható; ezen (Cagt ) és (Cag,) a (Ti és (T2 ) csövek anóda-rács- 115 kapacitásai, (Cgki) és (Cgk2 ) pedig e csövek rács-katóda-kapacitásiai. Ezek & kapacitások a (4, 5) körnek a földelt (e)
