135603. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csúszó gépalkatrészeknek aluminium-szilicium-ötvözetekből való előállítására

Megjelent 1949. évi augusztus hó 16-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135603. SZÁM. 40d 1 OSZTÁLY. — Schfc'6234. ALAPSZÁM. (V/d/2.) Eljárás csúszó gépalkatrészeknek aluminium-sziliciumötvözetekből való előállítására. Karl Schmidt G.m.b.H., Neckarsulm (Württemberg). A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 28. Alumíniumötvözetek egész sorának az a tulajdonsága van, hogy szilárdságuk kovácsolt állapotban nagyobb, mintha az anyagot rúdalakban sajtoljuk* Alumíniumötvözetek e 5 csoportjához tartoznak az aluminium-rézmagnézium-ötvözetek, továbbá az aluminium-réz-nikkel-ötvözetek, amelyekhez az ismert Y-ötvözet és az úgynevezett hiduminium-ötvözetek tartoznak. 10 Egyéb alumíniumötvözetek, mint például •a szilíciumban gazdag alumíniumötvözetek, a fentiekkel ellentétesen' viselkednek. Ezeknél az anyag kovácsolása a rúdalakban való sajtolással szemben a szilárdság és a nyúlás 15 tekintetében' nem jár előnnyel. Meglepő módon úgy találtuk, hogy az eddigi ismeretektől eltérően ez a viszony megfordítható, ha sziiidumot 10 és 25% közötti mennyiségben taftalamazó aluminium-szili-20 cium-ötvözeteket az eddigi eljárástól eltérően nem a szokásos kokillákban, hanem különösen erősen hűtött kokillákban vagy az úgynevezett rúdöntő eljárással öntünk és az utólag, kovácsotl öntött fémből előállított al-25 katrészeket süllyesztékben való kovácsolással alakítjuk. .Kitűnt, hogy az ilyen módon kezelt ötvözet fokozott hőmérsékleten vehető igénybe. Ezzel az eljárással elsősorban az anyag nyúlása változik meg, még pedig 80 a nyúlás a várható mérték fölé növekedik, így például olyan alauminium-szilicium' ötvözet, amely körülbelül 12% szilíciumot és egyenként 1%-nyi mennyiségben rezet, nikkelt és magnéziumot tartalmaz, aminőt főként nagy hőmérsékleteken csúszó tárgyak 35 előállításához, például motordugattyúk gyártásához használnak, normálisan öntve és kovácsolva oly feszültség-nyúlás-görbét mutat, amely a hasonló módon öntött és rúdsajtóban készült anyag e görbéjénél kedve- 40 zőtlenebb lefolyású. Ezek a viszonyok nem várt módon az ellentétes értelemben változnak meg, ha az említett anyagot a rúdöntő eljárás szertint, tehát hűtött kokillákban állítjuk elő és oly 45 próbákat készítünk, melyek közül az egyik próba rúdsajtolással. a másik rúdkovácsolással készül. Nem volt meglepő, hogy a rúdöntő eljárással készült test, tehát iaz öntecs, a noj- 50 malis módon öntött testtel szemben kedvezőbb szilárdsági értékeket mutatott. Azon ban egyáltalán nem volt előrelátható, hogy a rúdalakban kovácsolt test a rúdalakban sajtolt testtel szemben kedvezőbb 'értékeket 55 adott, különösen, hogy a nyúlás messzemenően javult. A viszonyok még szembetűnőbbek, ha a szilárdsági viszonyokat, különösen azonban a nyúlást magasabb hőmérsékleteiken viizs- 60 gáljuk. Ezt a javulást éppen a szakmabeli nem várhatta. Az sem volt előrelátható, hogy a rúdöntő eljárással készült öntecsekből közvet- • lenül bonyolult alakú testek, például motor- 65 dugattyúk kovácsolhatok. Már régóta oda