135565. lajstromszámú szabadalom • Súrlódó fék

135565. 3 a fékpofát •• terhelő (6) rugó előíeszültsége. A rugó előfeszültségének ia (9) fékpofára kifejtett hatása ia mindenkori fékező erő nagyságának megfelelően, mely ä surló-5 dási tényezőtől függ, részben megszűnik (a (6) rugó mérőrugó), vagyis a (7) ék, a fékpofát elhagyja és így a fékpofa lazul. Ezt ia folyamatot úgy kell elképzelni,, hogy a fékező hatás ia lazulás pillanatában rövid 10 időre megszűnik mindaddig, amíg ia fék­. pofa az egymáshoz most már közelebb álló (7) és (8) terpesztő ékeken újból elhelyez­kedik, amivel az egyensúlyi állapot ismét helyreáll!. 15 A 2. ábrában feltüntetett példákénti kivi­telnél a fékpofát terhelő (11) rugó ereje a fékező erő. irányára merőleges. A beren­dezés felépítése egyszerűbb, mint az 1. ábna­belié, mert a rugó és a (12) alaplemez 20 között nincsenek mozgatható terpesztő ékek és a rugót közvetlenüla (12) alaple­mez és a (13) fékpofa között rendeztük e!. A i(12) alaplemezen (14) és (15) ütközők vannak, amelyek egyben ékfelületeket hor-25 doznak, melyek a fékpofa megfelelő (13ia) és (13b) rézsútos felületeivel dolgoznak együtt. A (13) fékberendezés és ia (14), (15) ütközők között ez esetben is holtjáték van. A berendezés és .működésmódja a követ -30 kező. '. y<i fl Ha /az (1) hordozót a (12) alaplemezzel együtt az 1. ábrabeli nyíl irányában moz­gatjuk el, a (15) ütköző közvetítésével ia (13), fékpofa (13b) felületén a teljés fékező 35 erő íhiat. A (11) rugóerő irányába eső ösz­szetevő azt eredményezi, hogy ia (2) súr­lódó ífelületre ható nyomás csökken és a fák az 1. ábra kapcsán ismertetett erőha­tások következtében lazul (egyennyomású 40 hatás). ' .• :.:'!• ^«ftfjí A 3. és 4. ábráikban gyakorlati kivitelt hosszmetszetben" és keresztmetszetben tün­tettünk fel. Ez ia kiviteli alak az 1. ábrabeli elvi elrendezésen felépült esőfék, amely 45 önműködő fegyverek visszafutó alkatré­szein alkalmazható. A fékberendezést a helytálló (16) hordozón rendeztük el, amely ia felvett példában a lőállvánnyal szorosan van összekötve. A mozgatható (17) alkat-50 részen van a súrlódó felület, amelyet a következőkben fékhengernek nevezünk. A fékberendezésnek (18)—(21) a fékpofái, ame­lyeknek (22) fékbetétjeik vannak. E fékbe­téteket (23) feszítő gyűrűk rögzítik. Az 55 1. ábrában feltüntetett kivitelhez hasonlóan ,a fékpofáknak (20), (20b) stb. ékfelületeik vannak, amelyekkel központosán elrende­zett, keresztmetszetben ékalakú gyűrűk [(24), (25), (26) a 3. ábra felső felében, ille­tőleg (27), (28), (29) a 3. ábra alsó felében] 60 működnek együtt. A fékpofákat terhelő erő létesítése végett á belső (24) ékgyfírff és a két (25)- és (26) véggyűrű között elő.­feszültséggel (30), (31) rugóikat rendeztünk el (3. ábra felső fele). Két rugó helyett 65 egyetlen (32) rugó is alkalmazható, ame­lyet a (28) és (29) véggyűrű között rendez­tünk el (3. ábra alsó fele). A (25), (26), illetőleg (28), (29) véggyűrűknek az olajat leszedő (33), (34) gyűrűik vianmak. E vég- 70 gyűrűk a (1) hordozón lévő ütközőkkel dolgoznak együtt, melyek közül a (35), üt­köző helytálló, a (36) ütköző pedig a (37) ütközőrugóval szemben elmozdítható. A 3. ábrában azt az állapotot tüntettük 75 fel,, amely akkor következik be, ha a (17) fékhenger a fegyver visszafutó részével együtt a nyíl irányában a holtjátékkal el­mozdul, amikor a (26) [illetőleg (29)] vég­gyűrű a (36) ütközőt elérte és a fékező go erőt egyennyomású hatás . értelmében a (31) rugóra és a (24) ékgyűrű (közvetíté­sével a (30) rugóra, illetőleg a (32) rugóra viszi át. Az 5. ábrában a 3. ábrabeli berendezés- 85 tői eltérő oly kivitelt tüntettünk fel, amely­nél a fékberendezés hordozója külső (38) csövet alkot. A (38) csőben (38a) kimetszés van, melynek (38b) és (38c) végfelületei a (39) és (40) véggyűrűk ütközőit alkotják. 90 A fékpofákat terhelő erőt a (41) rugók (42) és (43) nyomógyűruk közvetítésével a véggyűrűkre viszik át, majd «z az erő a (39a) és (40a) felületeken át a megfelelő eiienfelületekkel' kialakított (44), (45) fék- 95 pofákra és ezek közvetítésével (46), (47), (48) közbenső ékgyűrűkön át a (49), (50) fékpofákra adódik át. A fékpofák a helyt­álló (52) fékhengeren elrendezett csőalakú (51) fékbetéttel dolgoznak együtt. Egyéb- 100 ként a berendezés ugyanúgy dolgozik, mint a 3. és 4., illetőleg az 1. ábra kapósán ismertetett berendezés. A 6. ábrában további példaként! kiviteli alakot tüntettünk fel, amelynél a fékpofát 105 terhelő erő iránya a fékező erő irányával párhuzamos. Ez esetben a 3—5. ábrákban feltüntetett kivételektől eltérően nem több részre osztott fékpofa, hanem egyetlen (53) fékpofát alkialmaztunk, melynek persely- 110 alakja van és amelyet oldalt úgy. vágtunk ki, hogy abban egymást keresztező (53a) bordák keletkeztek. Ezek a bordák a nyíl irányában eltóJhatóan elrendezett (54) fék­hengert veszik körül. Az (53) persely ten- 115 gelyirányú terhelés esetén az (53a) bor-

Next

/
Thumbnails
Contents