135531. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés légvezetékek csillapításának frekvenciafüggő kiegyenlítésére
'.' ,v - * .^•.vr*,»1 - *" v •«T^**» ri^T 'WZWs^PZ T '&' F ^"' ! ^'ß^ w Megjelent 1949. évi április, hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 135531. SZÁM, VIÍ/j. OSZTÁLY. — L-9093. ALAPSZÁM. Kapcsolási elrendezés légvezetékek csillapításának frekvenciafüggő kiegyenlítésére. C. Lorenz Aktiengesellschaft, ßerlin-Tempelliof. • A bejelentés napja: 1943. évi február hó 18. Németországi elsőbbsége: 1942. évi február hó 23. Hogy légvezetékeken lehetőleg sok beszélgetést lehessen lebonyolítani, többcsatornás, vivőfrekvenciás átvivőberendezéseket használnak és az átvitelt nagyon széles 5 frekvenciasávban végzik. Ebben a frekvenciasávban a légvezetékek csillapítása hőingadozások és időjárási befolyások következtében erősen ingadozik. A hőingadozások a vezeték ellenállását változtatják, az időjárás 10 pedig a levezetést befolyásolja. Száraz időben a csillapítás sokkal kisebb, mint nedves időben. Nagymértékbén függ ezen felül a csillapítás és az, átvitelhez használt áramok frekvenciájától is; mert' a levezetés okozta 15 dielektromos veszteségek erősen növekszenek a frekvencia növelésekor. A rajz 1. ábrája a csillapítást a frekvencia függvényében mutatja, m'imellett az (A) görbe nedves időre érvényes, a (B) görbe 20 pedig száraz időre. Az összeköttetés jóságának fenntartása érdekében a vezeték csillapításának változásait a központban elrendezett erősítők szabályozásával ki kell egyenlíteni. Ennek a szabályozásnak a.csilla-25 pítás frekvenciafüggősége miatt ugyancsak frekvenciafüggőnek kel lennie, vagyis az erősítés változásának a frekvencia növekedésekor nagyobbá kell válnia. A csillapítás változásainlak (kiegyenlítése 30 végeit alkalmaztak már az erősítőkben elrendezett olyan frekvenciafüggő ellenállásokat, •, amelyek az erősítőhöz kapcsolt vezetékszakasz csillapításának a frekvenciaváltozások okozta legnagyobb ingadózását rossz időben épen kiegyenlítik. Ez a módszer az 1. 35 ábra (A) görbéjének a frekvenciától független (C) görbévé való átváltozását eredményezi. Ismeretes továbbá olyan változtatható csillapításkiegyenlítő is, amelyet a vezetek csillapítását kedvező időjárás, mellett a *o 'legkedvezőtlenebb időjárásnak megfelelő értékre (Szabályozó mÖhálózat ^alkíot^ Ilyen műhálózat tehát az 1. ábra szerinti (B) görbének az (A) görbévé való átváltoztatását' eredményezi. A csillapításkiegyenlítő mű- 45 hálózatot hosszellenállás és harántellenállás alkotja. A szabályozást az ismert elrendezésben a hosszellenálláshoz párhuzamosan kapcsolt feszültségosztöval végzik, amely fokozatosan szabályozható és lehetőséget ad 50 a csillapításnak zérus értékről! a kívánt értékre való szabályozására. Az ismert elrendezésnek az1 a hátránya ,hogy csak fokozatos szabályozásra ad módot, ami különösen . váltóáramú táViiró.berendezésekben hátra- 55 nyos azért, mert jeltorzulásokat okoz. Másik hátránya ennek az elrendezésnek, hogy a feszültségosztó sok. helyet foglal el. E hátrányok elkerülése végett a talál- . mány szerint a négysarkú műhálózat látszó. 60 lagos hosszellenálílásához hozzá képest nagyohmas ; differenciáikondenzátort kapcsolunk párhuzamosan. Ennek az az előnye, hogy a szabályozóberendezés kisméretűvé válik és lehetőséget ad a csillapítás folyama- 65 tos szabályozására. Ezenfelül kifogástalan önműködő szabályozás is megvalósítható
