135488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés többrétegű faburkoló elem előállítására
135488. menő (2), (3), (4) sine van, amelyek közül a két kül3Ő (2) és (4) sin oldalt eltolható, mimellett a középen elrendezett (3) sin, valamint e sín és a fenéklemez között elrendezett 5 (5) lámasztósin a fenéklemezen helytállóan van elrendezve. A középső (3) sínnek U-alakú keresztmetszete van, az oldalsó (2), (4) sínek szögvasakból készültek, melyek a rajzon nem szemléltetett megfelelő eszközök-10 kel beállíthatók és a fenéklaphoz viszonyított különböző helyzetükben rögzíthetők. A (2), (3), (4) sínek két párhuzamos csatornát alkotnak, melyeknek végét harántirányban elrendezett (6), (7) szögvasak határol-15 ják, mely szögvasak legalább a csatorna egyik végén a matrica hosszirányában állíthatók. A (2), (4) sínek belső oldalán az (5) támasztósínnel azonos magasságú (8) támasztcsín van rögzítve. Az (5), (8) támasztó. 20 sinek a parkettfurnirréteg támaszát alkotják, mely miként az 1. ábrából kitűnik, váltakozóan hossz- és harántirányban elrendezett (9), (10) parkettlécekből áll. A deszkák az említett parkettfurnirrétegen kívül számos 05 hosszirányban haladó (11) lécekből álló közbülső rétegből és két (13), (12) furnirrétegből álló fedőrétegből vannak összeillesztve. E (12), (13) furnirrétegekben a belső (12) réteg rostjai a faburkoló elemek haránt•#) irányában és a külső (13) furnérréteg rostjai a faburkoló elemek hosszirányában haladnak. A (11) lécek és a parkettfurnirréteg között (14) furnirkötöréteg van, melyeknek rostjai a faburkoló elemek harántirányában halad!<-, nak. A deszkákat következőképen készítjük: A (9), (10) parkettléceket a parkettaminta szerint pontosan oly szélesre és hosszúra szabjuk ki, amilyeneknek a kész faburkoló 40 elemekben lenniök kell. A közbülső réteget al. kotó (11) léceket is előre kiszabjuk. E léceket a faburkoló elemekkel azonos hosszúságúra alakíthatjuk ki, és emellett célszerűen váltakozóan a különböző oldalaikról kiindulva 45 a léceken csupán részben átmenő és a rostokat keresztben elvágó bemetszésekkel látjuk el, mely bemetszésekkel a faburkoló elemek megvetemedését kívánjuk meggátolni. Avégből, hogy silányabb minőségű fát használhas-50 sunk, a középső réteget aránylag rövid lécekből illeszthetjük össze, pl. oly lécekből, melyeknek hossza nem nagyobb mint 10 -20 cm. emellett a léceknek azonban olyan széleseknek kell lenniök, mint a hosszirányú sorok 55 mindegyikének. Rövid lécek alkalmazásakor nem kell harántirányú bemetszéseket alkalmaznunk, hanem azokat akként rendezhetjük cl, hogy végeikkel szorosan egymáson feküdjenek. Emellett azonban arra kell Ugyeliiünk, OQ hogy a szomszédos sorok lécei egymást átlapolják olymódon, hogy a Jécek végei egymáshoz viszonyítva hosszirányban el legye- _ nek tolva. Adott esetben a deszkák külső élét _ alkotó (11) léceket összefüggő és adott eset- «te ben harántirányú bemetszésekkel ellátott, a deszkák hosszúságának megfelelő darabokból készíthetjük, a középréteget pedig rövid lécekből állítjuk össze. Végül előre megfelelően kiszabjuk a (12), (13), (14) furnirdarabokat 70 is, melyek a fedőréteget illetőleg a parkettalécek és a középréteg lécei közötti kötőréteget képezik. A fentebb ismertetett módon előkészített anyagból a faburkoló elemeket akként állit- 79 juk elő, hogy először a (9), (10) parkettafurnirléceket egyrészt az (5) támaszsín hosszirányú éle és másrészt a (8) támaszsín belső éle között a kívánt mintában az (1) alaplemezre fektetjük. Az 1. ábra az ekként fek- 80 tetett parkettléceket mutatja. A parkettlécek fölé ezután először; miként a 2. ábra mutatja, a (14) kötőréteget, majd a (11) léceket helyezzük el. Emellett a (11) léceket úgy rendezhetjük el, hogy a lécek között egy vagy só néhány mm-nyi szabad tér maradjon avégből, hogy a középréteg lécei a nedvesség befolyása alatt oldalirányban tágulhassanak. A léceknek a matricába való befektetésének megkönnyítése végett adott esetben célszerű <io lehet, ha a (11) léceknek egymásfelé fordított oldalfelületein hornyot vagy éket alakítunk ki, úgyhogy a lécek a formában való befektetésükkor közvetlenül oldalirányú kapcsolatba hozhatók egymással, mimellett a 515 'iornyok célszerűen oly keskenyek, hogy a lécek oldalfelületei egymásra csupán pontokon feküdjenek fel. Evégből legtöbb esetben elegendő, ha a lécek hosszoldalainak kifűrészeléséhez durva fűrészt használunk, úgyhogy a ](M ) léceknek az említett oldalán egyenetlen felületi szerkezetük van, mely egyrészt a léceknek egymásra való támaszkodását, másrészt pedig oldalirányú kitágulását, a hornyok alakváltozása mellett lehetővé teszi. Ha a t o5 lécek között közbülső teret hagyunk, akkor a lécek közé azonos célból aránylag lágyabb anyagból készült távköztartókat is elrendezhetünk. A léceknek a matricába való bevitelével no egyidejűleg vagy azelőtt a parkettalécek és a közbülső réteget alkotó lécek párhuzamos síkú felületeit az egymásfelé fordított oldalakon enyvbevonattal látjuk el. Ezt célszerűen akként foganatosítjuk, hogy közönséges nr> hőmérsékleten száraz enyvből való vékony
