135474. lajstromszámú szabadalom • Berendezés terhelés alatt álló fokozatszabályozó berendezések terhelés alatti kapcsolására

135474, 3 közötti ellenállás be van iktatva. A terhelő áramot vezető (15) vezeték tehát feszültségosztó kapcsolásban csatlakozik az (5) és (6) érintkezőkhöz. Mindaddig, amíg a (14) 5 himba véghelyzetét el nem érte, amelyben a (8) főérintkező fekszik, a kapcsolási állapotban semmi sem változik. Ezután kezd mozogni a (140) himba. Kezdetben a kapcsolási állapot változása nélkül áthidalja a 10 (70) és (100) érintkezőket. A (100 és (110) érintkezők ezt követő áthidalásakor a (13) ellenállás rövidre zárul, míg az (5) érintkező áramköre a (12) ellenálláson át még fennáll. A (100) érintkező elhagyásakor az 15 (5) érintkezővel való kapcsolat megszakad. A kapcsolási állapotban mindaddig nem áll be változás, amíg a (140) himba új véghely -zetében a (180) érintkezővel nem érintkezik. Ez a kapcsolási folyamat megfelel az 20 1 • ábrabeli kapcsolási folyamatnak, abban az esetben, ha az áramkör a (11) segédérintkezőn .záródik, mielőtt a (14) himba a (7) főérintkezőt elhagyta volna. A különböző kapcsolások egymásután-25 jának sorrendje megfordul, ha a (24) tolóka a fentivel ellentétes értelmű mozgást végez. Ez esetben először a (140), majd azután a (14) himba dolgozik. A 2. ábra szerinti kivitelnél az átkap-30 csolás ideje kétszeres. Ez az idő azonban meg is négyszerezhető, ha a rugóerő és a tömeg közötti viszonyt kissé megváltoztatjuk, vagy pedig a két (14) és (140) himba kapcsolásai közé meghatározott szüneteket 35 iktatunk. Evégből csak a (21) kulissza (20) és (200) hasítékait kell megfelelően kialakítani. Másrészt a mozgási folyamatok egymást részben át is lapulhatják,- úgyhogy a kapcsolási idő kétszeresnél rövidebb. 40 Minjt a 3. ábrából látható a (10, 11 és 100, . !• 110) érintkezőket egyáltalán nem kell csatlakoztatni. Ezek az érintkezők bizonyos körülmények között el is maradhatnak. Egyébként a berendezés működésmódja 45 megfelel az 1. ábrabeli berendezés működésmód jána"k. A 4. ábrabeli kivitelnél a két (1 és 2) kapcsolót könvökemelős kapcsolok alkotják, melyeknek (28, 29), illetőleg (280, 290) 50 külső száraik és (30, 300) csatoló tagjaik vannak, mimellett mindegyik csatoló tag közepén erőtárolóként alkalmazott (31,310) rúgó egyik vége támad. E rugók másikl végeit eltolható (32) rúdon rögzítettük, f5 amely (33) forgattvúval szabályozás közben :: ide-oda tolható. Á (32) rúdon (34, 340) ütközők vannak, amelyek a (29, 280) szárakon lévő (35, 350) ellenütközőkkel dolgoznak együtt. A külső szárak egymás közt fémesen összekötött (36, 37), illetőleg (360, 60 370) e!

Henérintkezőkke.l dolgoznak, melyek a (7, 8), illetőleg (70, 80) érintkezőkkel dolgozlak együtt. A (30, 300) csatoló tagok közepeit (39, 390) hosszirányú hasítékokkal ellátott (38) rúd holtjáték szabadon hagyá- 65 sával köti össze egymással. A leírt berendezés működésmódja a következő: A rajzolt helvzetben a könyökemelőikl a (29, 30), illetőleg (290, 300) tagok között át vannak csuklasztva. 70 Ha az egyik terhelési fokozatról a másik terhelési fokozatra kapcsolunk át, akkor a (33) forgattyú forgatásával a (32) rudat-a berajzolt nyíl értelmében toljuk el. Ennek következtében a (31, 310^! rugók megfeszül- 75 nek, illetőlég azok előfeszültsége növekszik. Végül a (34) ütköző eléri a (35) eEenütközőt és ezzel az (I) kapcsoló csuklóját átállítja. A kapcsoló a (31) rúgó elernyedése közben a másik véghelyzetbe áll át, amelyben a (37) 80 érintkező a (8) érintkezőre fekszik. Eközben a kapcsolási folyamat ugyanaz, mint a 3. ábrában feltüntetett (14) himba esetén. Még'mielőtt az (I) kapcsoló új véghelyzíetét elérte volnaí,, a (38) rúddial a (II) kapcsolót 85 átbillenti, amely új véghelyzetébe jut. Ebben a (370 és 80) érintkezők egymással érintkeznek. A kapcsolási folyamat ugyanaz, mint a 3. ábrabeli (140) himba esetén. A legközelebbi fokozatra való átkapcsoláskör a 90 (32) rudat ellentétes értelemben mozgatjuk!. A (340) ütköző eléri a (350) ütközőt és a (II) kapcsolóit a (38) rúd közvetítésével átállítja. Mivel az ilyen könyökcsuklós kapcsolószerkezetek működésmódja önmagában 95 ismeretes, annak bővebb leírását mellőzzük. Ezeket az önmagukban ismeretes kapcsoló -szerkezeteket az ábrákban is csak vázlatosan tüntettük fel. Az ismert könyökemelős kapcsolóknak! 100 a (7 és 8) főérintkezőkön kívül rendszerint még segédérintkezőik is vannak, amelyek rugók hatása alatt a főérintkezőkkel szemben sietnek vagy azokkal szemben késnek. A segédérintkezőket terhelő rúgónyomás a 105 billenő mozgás kezdetén gyorsulást eredményez, tehát az átkapcsolás idejét megrövidíti. Azzal, hogy a 4" ábrabeli kiviteli alaknál ezeket a segédérintkezőket elhagytuk, dacára csupán két kapcsoló alk'al- 110 mázasának, nehézség nélkül érhetünk el! olyan összekapcsolási időt, amely egy kapcsoló kapcsolási idejének körülbelül a háromszorosát teszi ki. A (7) főérintkező, továbbá a (70, 8, 80) 115 érintkezők, végül a (36, 37, 360, 370) érintkezők, mint legördülő érintkezők alakíthatók ki, amelyek a (40) részekkel való