135472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textiláruk hőkezelésére

Megjelent 1949. évi április hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 13547^. SZÁM. "XIV/e. OSZTÁLY. — H.-11614. ALAPSZÁM. Eljárás textilárúk hőkezelésére. Textillaboratoriuoi k. f. t. cég-, Budapest, miot Hermann László vegyész, budapesti lakos jogutódja. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 7. Egynémely, a textiliparban használatos kikészítés: eljárás folyamán ia textilárukat (szövött, kötszövöít, kötött árukat stb.) a szokásos szárítási hőfokokat meghaladó me-5 leg hatásának vetik alá. így például a „gyűrhetetlen" kikészítés folyamán az árukat, a 70° körüli hőmérsékleten végzett szárítás', után, további, mintegy 110 és 150° közötti hőmérsékleten kivitt hőkezelésnek te-10 szik ki. Aszerint, amint ia hőkezelést magasabb, vagy alacsonyabb hőmérsékleten viszik ki, a behatási időtartam rövidebb, vagy hosszabb. A szándékolt' hatásnak biztonsággal és 15 — például túlhevülések okozta — károsodások nélküli elérhetése érdekében szükséges, hogy a hőnek átadása az árura egyenletesen, 'hőfokingadozások lehető elkerülésével menjen végbe. Fontos továbbá a hőkezelést 20 minél alacsonyabb, a hatás eléréséhez szükségest csak kevéssé meghaladó hőmérsékleten kivinni, anélkül azonban, hogy ez a berendezés kihasználásának rovására menne, vagyis az időegységre vonatkoztatott telje-25 sítő képességét számba jövő mértékben csökkentené. Eme, részben ellentétes követelményeknek gyakorlatilag nehéz eleget tenni. így ha a példakép felhozott gyűnhetetlen kikészítés 30 céljaira á hőkezelést lehetőén alacsony, mintegy 110°-os hőmérsékleten például dobszárítók alkalmazásával, vagy a leginkább szokásos imódon: zárt berendezésben körforgásban tartolt meleg levegővel, vagy valamely eddigelé használatos egyéb módon ve- ;íí1 gezzük, az árut viszonylag hosszú ideig, célszerűen mintegy 30 percen át kell a hőkezelésre való berendezésben benntartani, amihez költséges, nagy térigényű berende- -•zésre van szükség. Magasabb hőmérsékle- 40 ten, például 150° körül, végzett hőkezelés esetén, ennek időtartama lényegesen, mintegy 5 percre csökkenthető ugyan, a magas hőniérsékiet alkalmazása azonban, ia rendszerint savas katalizátor jelenlétében 45 végbemenő, esetleg sav lehasításával • járó kezelés folyamán, a feldolgozásba vett árura, különösen műselyem- vagy műrostárukra) nem — kívánatos mellék — ill. káros hatásokkai járhat. Az ilyen, maga- 50 sabb hőmérsékleten 'kivitt hőkezeléshez egyébként, a rendszerint alkalmazott, körforgásban tartott forró levegővel eszközöli rnelegközlés esetén, egyrészről a levegő kellő felhevítésére, másrészről szűk, kevéssé inga- 55 dozó hőfokliatárok között tartására, bonyolódott és költséges berendezésekre van szükség. A hőkezelés a találmány szerinti eljá- . rással viszonylag igen kis helylségű, olcsó 60 és mégis nagy teljesítményű berendezésben, a szándékolt hatás megkívánta hőmérséklet alsó határának körzetében, szűk hőíokbiatárokon belül végezhető el. A találmány szerinti eljárásra elsősor- 65 ban a hőkezelési művelet megosztása és a részműveleteknek térben és időben elkülönített lefolytatása jellemző. Az egyik rész-