135469. lajstromszámú szabadalom • Maróeljárás acéllemezhez

Megjelent 1949. évi április hó 25-én. MA&YAR SZABADALMI BIEÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 135469. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — G-9806. ALAPSZÁM. Maróeljárás acéllemezekhez. Johannes Grossfus, Metall- und Lackierwarenfabrik, Döbeln i. Sa. A bejelentés napja: 1943. évi július hó 26. Németországi elsőbbsége : 1942. évi november hó 7. A találmány eljárás acéllemezből készült szabatos méretű szerkezeti részek sorozatban valló egyszerű előállítására. Acéllemezeket a gép- ós fegyvergyártásban az anyag-5 gall, a munkaidővel, valamint a forgácsolószerszámokkal és gépekkel való takarékoskodás végett alkalmaznak. A szerkezeti részieket evégből a kiszabott lemezekből hajlítás, domborítás és húzás útján állítják elő. 10 A domborítással alakított lemezrész falvastagsága étinek .következtében mindenütt egyenletes, még ott ás, ahofl nagyobb falvastagság volna kívánatos. Az acéllemezből készült szerkezeti részek kiindulási anyagá-15 nak e sajátosságára bizonyos esetekben különös, figyelemmel kell!) tennünk lés hátrányait különleges (intézkedésekkel kell kiküszöbölnünk. A jelen esetben kiküszöbölendő nehézség '20 abban van^ hogy az acéllemezből1

készült falba hornyot kell marnunk, amelynek mélysége következtében a fal szilárdsága a terhelés felvételére már nem lenne elegendő. E nehézséget a találmány érteímé•2i) ben azzal küszöböltük ki, hogy a szerkezeti darabba a horony bemarása előtt annak vo. nulatában kiemelkedéseket nyomtunk. Ezek osztását úgy szabtuk meg, hogy a horony rendeltetésének még megfelel. A kiemelkedő désekkel készült helyeken megmarad a teljes falvastagság, úgyhogy a fal szilárdsága elegendő. • A találmány szerinti eljárás további részleteit a rajz alapján ismertetjük. A raj-35 zon az 1. ábra a fal fölülnézete a horony oldaláról tekintve; a 2. ábra az 1. ábra II-ÍI vonala menti metszet; a 3. ábra az 1. ábra III-III vonala menti 40 metszet; a 4. ábra az 1. ábra IV-IV vonala menti metszet, és az 5. ábra az acéllemezből készült fal kiemelkedésekkel készült oldalának fölülnézete. 45 Amint az 1—5. ábrákon látható, a horony a kiemelkedések helyére esik. A horony feneke magasabban van, mint a kinyomott kiemelkedések feneke. Az 1., 3., 4. ábrákon a horonynak kiemelkedésekkel meg 50 nem szakított részein való elhelyezkedését tüntettük fel. Előnyös, ha a kiemelkedéseket folytonos görbüíetű oldalfalakkal képezzük ki. Célszerű, ha a kiemelkedések egyenlő nagyok. 55 Célszerű továbbá, ha a kiemelkedések közét a horonnyal a rögzítés- vagy vezetés szempontjából támasztott követelmények szerint szabjuk meg. Ha a horony rendeltetése kenés're szoruló mozgó részek veze- 60 tése, akkor az üzemben a kiemelkedéseknek a horonyszelvény alá eső fenekén olajmaradékok gyűlnek össze, ahonnan azok a kiemelkedések fenekében, például a kiemelkedés legmélyebb pontján kialakított és a 65 fal ellenállóképesáégét nem befolyásoló nyílásokon át eltávolíthatók. A hornyok keresztmetszetét azok rendeltetése szerint