135456. lajstromszámú szabadalom • Mérőkészülék mechanikai visszahatóerők meghatározására
Megjelent 1949. évi április hó 25-én. MAG Y Ali SZA HADALMI H í R Ó S Á G SZABADALMI LETRAS 13545(i. SZÁM. Vll/f. OSZTÁLY. _ F-10213. ALAPSZÁM. Mérőkészülék mechanikai visszahatóerők meghatározására. „Famo" Fahrzeug- und Motorenwerke G.m.b. H., Breslau. A bejelentés napja: 1943. évi január hó 4. Németországi elsőbbsége: 1942 január hó 2. (A 620/1940. M. E. sz. rendelet alapján megállapított.) ' A találmány mérőkészülék mechanikai visszahatóerők, különösen erőgépek teljesítményének meghatározására. Ilyen erők jelzésére ingakereteket, vízfékeket, . vagy 5 mérőhimbákat alkalmaznak, különböző kivitelű mérlegekkel kapcsolatban. Húzó-, vagy nyomóerők mérésénél, pl. repülőgépmotorok, vagy hasonlók mérőállásain, a, már ismert mérőkészülékeknél 10 gyakran nehézségek adódnak a pontos jelzés szempontjából. A pontatlanságok rész• ben az erőgépek lökésszerű forgatónyomaték előállításánál fellépő rezgésekre és az eddig alkalmazott erőátviteli eszközökre 15 vezethetők vissza, melyek a megkívánt pontossági foknak nem felelnek meg többé. Ezeket a nehézségeket a mechanikai húzó-, vagy nyomóerők mérésénél előnyösen akként küszöbölhetjük ki, hogy a me« 20 chanikai erőt hengerben eltolható dugatytyúra engedjük hatni és a mechanikai erőt a dugattyúra ható hidraulikus nyomás tartja egyensúlyban. Az egyensúly fenntartásához szükséges nyomás a dugattyúra 25 ható mechanikai erővel arányos. Ilyen mérési célokra való nyomóhengernél a hengerben a dugattyú előtt bezárt nyugvó folyadékoszlopot alkalmazni nem célszerű, mert a dugattyú, melynek a jel-30 zés nagy érzékenységre való tekintettel a hengerben nagyon könnyen mozgónak kell lenni, a folyadék tömítésére nem használható fel. A dugattyúnak könnyű elmozgathatóságáról való lemondással és ennek következtében tömítőkarmantyúknak, vagy 35 hasonlóknak a dugattyú és a hengerfal közötti elhelyezésével a jelzés pontosságát kiszámíthatatlan súrlódóerőkkel hamisítanánk meg. Ez a hátrány könnyen kiküszöbölhető, -to ha a nyugvó folyadékoszlop helyett folyadék körfolyamot létesítünk, mely a dugattyú és a hengerfal között távozó folyadékmennyiséget folytonosan pótolja. Ez a folyadékmennyiség azonban nemcsak a du- 45 gattyú és a hengerfal közötti tömítetlen helyek számától és méretető1!' függ, hanem a hengerben uralkodó nyomástól és a nyomásnak kitett folyadék viszkozitásától, tehát annak hőmérsékletétől is., és ezért vál- 50 tozó és nehezen ellenőrizhető. Tehát a nyomástól függő, változó folyadék körfolyamot kellene létrehozni, ezért ez az út gyakorlatilag nem járható. Ezért javasolták a körfolyamot végző 55 folyadékmennyiséget a . távozó folyadékmennyiség többszörösére emelni és a folyadék nyomásától messzemenően függetleníteni. A! fölösleges folyadéknak eme'lett lehetősége van, hogy a hengerköpenyben 60 levő résen (ablakon) át eltávozzon, melyet a dugattyú vezérlőéle többé, vagy kevésbbé elfed. Ezáltal változik a rés keresztmetszete, növekvő terhelésnél az elfolyórés ke resztmetszete kisebb lesz és így az eltávozó 6a folyadék sebességének a gyakorlatilag ál-