135448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzálási termékek előállítására

Megjelent 1949. évi április hó 25-én, MAGYAR S Z A H A D A L M I I? I !t n S Á fi SZABADALMI LEÍRÁS 1.35448. SZÁM. IV/h/l. OSZTÁLY. __ F-9962. ALAPSZÁM. Eljárás kondenzálási termékek előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 19. Németországi elsőbbsége: 1941. évi augusztus hó 23. Pótszabadalom a 130520. sz. törzsszabadalomhoz. A 130.520. 1. számú törzsszabadalom eljárást ismertet kondenzálási termékek előállítására 4.5-diaminopirirnidinböl, annak homológjaiból, helyettesítési termékeiből vagy 5 származékafcbó) és glioxilsavból, illetve azzal azonosan ható vegyületekből. Az ilymódcn kapható kondenzálási termékek az anyagcseretermékként ismert xantopterinnel azonosak, vagy annak közeli rokonai. 10 Ä bejelentés tárgyának további fejlesztésénél kitűnt, hogy xantopterint vagy annak rokonvegyületeit kapjuk akkor is, ha 4.5-diaminopirimidíneket mezoxálsavészten e! kondenzálunk. A kondenzálás savanyú közegben való hevítés útján történik. Eközben 15 víz lehasadása mellett először karbonsav keletkezik, mely dekarboxilezés, adott esetten előzetes!' hidrogénezés után, xantopterinvegyületté alakítható át. A vízlehasító reakció savanyú, pl. ecet- 20 savas vagy kénsavas oldatban való hevítéssel történik. A reakció — meghatározott példa kapcsán magyarázva — a következő képleteknek megfelelően megy végbe: HN-CO EN—CO II 25 HN=C O-NH, + OC—COOR< HN—C—NHa

GOOR HN=C C—N=C.COOH izoxantopterin" | II I karbonsav HN—G—N=COH HN-CO ! • I HN±=C C- N=COH xantopterinkarbonsav Ha ecetsavas oldatban dolgozunk, akkor a reakció főterméke az izoxantopterinkarbonsav. Kénsavas oldat alkalmazása esetén ezzel szemben túlnyomó részben xan-30 topterinkarbonsav keletkezik. A kétféle sav akként választható el egymástól, hogy a kondenzálási terméket hígított szódaoldatban feloldjuk, melyből az izoxantopterinkarbonsav kevésbbé oldható, színtelen tűk alak-35 jában mint nátriumsó kristályosodik ki. A xantopterinkarbonsavat a szódaoldatból megsavanyítás útján választhatjuk le. HN-C—N==C.COOH A karbonsavakat a karboxilgyök lehasíiása végett mintegy 200—300 C°-ra hevítjük. Ilymódon az izoxantopterinkarbonsav pl. 260 C°-on könnyen lead 1 mol széndioxidot és átalakul izoxantopterinné. A xantopterinkarbonsavat először célszerűen dihidrovegyü'etévé alakítjuk át, mégpedig úgy, hogy katalitosan vagy jódhidrogénsavvál hidrogénezünk. Dihidrovegyülete • alakjában azután a karboxilgyök például 240 C°-on könnyen lehasítható. Az eközben keletkező dihidroxantopterin alkalikus oldatban ön-40