135442. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szigetelési célokra szánt, hólyagos szerkezetű termék előállítására

') Í3544á. A szóbanforgó adalékok mennyiségei rendesen igen csekélyek és pl. a Szárított agyagra számítva, 1%-ot tesznek ki. A találmány céljaira oldható, többek között 5 kolloidálisan oldható, nem illó szerves anyagok, pl. szénhidrátok, ezeknek vagy hasonló szerkezetű anyagoknak lebontási termékei igen alkalmasak. Példaképpen említem meg a szulfitlúgot, mely a vegyi 10 faipar mellékterméke, valamint a me­lasszét. Oldható, illetve kolloidálisan oldható anyagokon oly anyagok is értendők, me­lyek az említett anyagokon kívül korlátolt 15 mennyiségű nempldható anyagokat is tar­talmaznak. Jó hatás pl. felaprított cukor­répa hozzáadásával is elérhető. Ily adalék gyakran nemcsak erőteljes, hanerr^ igen szabályos hólyagképződést 20 eredményez, úgyhogy nagyobb üregek elke­rültetnek. Ez maga után vonja, hogy a ke­letkezett termékek, csekély súlyuk és ezok­ból jó hőszigetelőképess'égük ellenére, meg­lepő nagy mechanikai szilárdságúak. 25 Azt találtuk, hogy ha az adalék kb. 70% szárazanyagtartalmú 1 % -os szulfiílúg, akkor normális üzemi visznyoknál 240 kg/m3 térfogatsúly, ha az égetett terméket lazán töltjük be míg kifűrés'zelt kockák 80 litersúlya 0.4—0.2 és nyomószilárdságia 30—15 kg/cm3 volt. Kitűnt továbbá, hogy ilyfajta adalékkal kapott «klinkereknek az összeragadási tö­rekvése égetésnél csökken és' hogy az ége-85 tés valamivel alacsonyabb hőmérsékleten foganatosítható, mint eme adalék nélkül. A találmány szerinti adalék nélkül a pl. Dániában előforduló eocén-agyagból, az ú. n. „képlékeny agyag" felhasználásánál, to megfelelő fettételek mellett, 550 kg/m 3 volt a lazán betöltött klinker térfogatsúlya. A találmány szerinti anyagok hozzá­adása aránylag egyszerű módon történhet, pl. képlékeny állapotú agyagba való begyú-45 rással. Kitűnt, hogy iá begyúrásnak nem kell oly mérvűnek lennie, melynél messzemenő homogenizálás lép fel, hanem elegendő az anyagoknak közönséges téglaformázógépen való átvezetése. 50 A találmány ipari mértékben különbö­zőképpen foganatosítható. így pl. az agya­got, az említett adalékkal, nedves állapot­ban, portlandcement égetésére való forgó­kemencébe vezethetjük. A kész terméket 55joly klinkerek alakjában vesszük ki, me­lyeknek nagysága azonos a forgókemencé­ben előállítani szokott portlandcementklin­kerével. E klinkereket vagy közvetlenül szigetelő töltőanyagnak használjuk, vagy töltőanyagként betonba keverjük őket, vagy ro pedig alkalmas) kötőanyagok, pl. cement és esetleg csekély homok hozzáadásával, építőköveket formázunk belőlük. De eljár­hatunk úgyis, hogy a kerámiai iparban alkalmazott alagútkemencékben égetjük a 65 kocsikra kiteregetett agyagot és az így keletkezett alaktalan testeket, lehűtés után, alakkövekké, pl. építőkövekké, csőperse­lyekké vagy más' efféle tárgyakká' fűré­szelhetjük. 70 Kiviteli példa: Nagyon képlékeny, eocén, nemkerá­miai agyagot, melynek összetétele Si02 . . . .56% Fe2 Os . . ., . 8% 75 AhOs .... 22% CaO . . . . 1% Na2 0 . . . . 1 % K2O . . . . 3% a maradék főleg víz 80 nedves, képlékeny állapotban azaz a 100°-on szárított agyagra számított 40% víztartalommal előgyúró szerkezetből, két hengerpárból és szalagsajtóból álló tégla­gyártógépbe óránként 2V2 tonna mennyi- 85 ségben betápláltunk, miközben az elő­gyurószerkezetbe szulfitlúgot vezetünk, még pedig óránként 30 liter mennyiségben és ugyannyi vizet, a lúg hígítására. A sza­lagsajtóból jövő anyagot, 2 cm vastag 90 rogácsokban forgókéss'el összevágtuk, majd szállítószerkezettel oly forgókemencébe ve­zettük, melynek hossza 23 ni, átmérője 2V2 >m volt és mely percenként kettőt fordult. A forgókemence betáplálási végén, 95 éppen úgy, mint a portlandégetőkemencék­nél, láncok voltak beakasztva és a ke­mence ellentétes' végét porszénnel fűtöttük. A kemence közönséges samottkövekkel volt kibélelve és a kemence hosszirányban elren- 100 dezett, kb. 8 cm-re kinyúló négy bordává! volt ellátva. Az égetés 1125 C°-nál ment végbe, 1.45-szörös légfölösleggel. Az agyag kb. 40 perc alatt ment át a kemencén majd kombinált hűtő- és* fajtázódobba került. 105 mely a kapott klinkereket három részre, osztotta. Az egyik fajta 3 mm-nél kisebb, a másik 3—15 mm-es, a harmadik 12—30 mm-es szemcsenagyságú termék volt, mely­nek litersúlya 200 kg/m3 . Ha az lagyagot a 110 megadott módon égettük, de mindennemű adalék nélkül, akkor a kapott térfogatsúly 550 kg/ms volt. Ha az agyagot, hasonló módon, 1 kg porított tőzeg hozzáadásával égettük 370 kg/ms térfogatsúlyú anyagot 115 kaptunk. Más agyagfajtáknál a találmány

Next

/
Thumbnails
Contents