135410. lajstromszámú szabadalom • Izzóhuzatos gyertya

Megjelent 1949. évi április hó 25-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135410. SZÁM. V/d/a. OSZTÁLY. _ B-15843. ALAPSZÁM. Izzóhuzalos gyertya. ( • Robert Bosch G. m.b.H,/Stuttgart. A bejelentés napja: 1943. évi március hó 23. Németországi elsőbbségé: 1942. évi március hó 25. A találmány nehézölajjal üzemben tartott motorok izzóhuzalos gyertyáira vonatkozik. Az ilyen izzóhuzalos gyertyák elektródáit egymással szemben eddig rendszerint csil-5 Iámmal szigetelték. A csillám azonban drága és nehezen beszerezhető anyag. Ezenkívül a szigetelésnek csillámmal való előállítása igen szabatos, tehát időt' rabló és drága munkát igényel. A találmány célja, hogy a 10 csillámot olcsóbb éis oly hőálló anyaggal helyettesítsük, mely egyben a gyertyát kifogástalanul tömíti. A találmány értelmében szigetelőanyagként üveget viagy üvegszerfi anyagokat, például zománcot használunk, 15 amelyet a gyertya elektródái közé ömlesztünk. Ismeretesek már olyan javaslatok, melyek szerint nagyfeszültségű gyújtógyertyák porcellánból vagy kvarcból készült szigetelői 20 üvegszigetelőkkel helyettesítendők. Ezek a kísérletek azonban nem vezettek eredményre és nem sikerült oly gyújtógyertyákat előállítani, melyeknek szigetelőanyaga üveg. A kísérletek folyamán szerzett tapasz-25 tálatok az üveggel való kísérletezés felhagyásához vezettek és az a nézet alakult ki, hogy ia'z üveg a termikusán és mechanikusan nagymértékben1

igénybevett gyertyákban szigetelőanyagként nem alkalmazható. Ezért 30 a szakmabeliek eddig az üveget, mint gyújtógyertyák szigeteléséhez alkalmatlan anyagot tekintették. E felfogás szerint továbbá üveg izzóhuzalos gyújtógyertyákhoz sem alkalmazható, mert a nehézolajjal dolgozó motoroknál a kompressziós és a 35 munkanyomások sokszorosai az elgázosítókkal dolgozó motoroknál fellépő nyomásoknak. Az eddigi nézet szerint az elektródák és a beforrasztáshoz használt üveg különböző hőtágulási együtthatói következte- 40 ben iá szigetelésnek meg kell sérülnie. A találmány szerinti szigetelés előállításának egyik különösen előnyös módja abban van, hogy az eljárással egyesítendő és egymástól elszigetelendő alkatrészeket a szűk- 45 séges helyeken felhevítéssel folyóssá tett. üveggel vonjuk be, majd azután ez alkatrészeket végleges helyzetükben, előnyösen gyenge nyomás alatt,- összeillesztjük és megdermedésig ebben a helyzetben tartjuk. 50 A találmány szerinti izzóhuzalos gyújtógyertya egyik példakénti kiviteli alakját a rajzban tüntettük fel. (a) a pálcaalakú középső elektróda, melynek egyik végén anya megerősítésére alkalmas csavarmenete Van. 55 (b) iá második csőalakú elektróda, melynek belsejében van a középső elektróda és amely csavaranyaként kialakított (c) gyertyatokban van rögzítve. A tok belső és a (b) elektróda külső felülete azonos nyílású kúpfelü- 60 letek. A középső elektródának a motor felőli végén kúpos (d) feje yán, amely a csőalakú (b) elektróda belső kúpos végébe illeszkedik. Az (a) ós (b) elektródákon a szokásos módon (e) izzóhuzalt rendeztünk el, 65 mely csavarvonalakban van meghajlítva. Az elektródákat és a tokot egymástól (f) üvegrétegek szigetelik. A szigetelendő alkat-