135403. lajstromszámú szabadalom • Berendezés malomrendszerű tüzelőberendeések üzembentartására

•í 133403. Tehát a (6) fojtócsappantyú az őrlőtér töl­tésének növekedésénél nemcsak akkorára nyílik, mint amennyire szükséges lenne, hogy az (5) vezetékben előzőleg fennállott 5 sebességet ismét elérjük, hanem ez a sebes­ség még fokozódik és ennek következtében az őnőtérbő! durvább szemnagyságú őrölt anyag kerül ki. Ennek folytán azonban a motor ennek őrlőmunkája alól tehermente-10 sül. Ebből az következik, hogy a hajtómotor kilowatt-felvételeinek a szabályozásra gya­korolt befolyása az őrölt anyag szemnagy­ságára hat ki és pedig olymódon, hogy a szemnagyság az adagolt tüzelőanyaggal nö-15 vekszik (tehát nagyobb tüzelőanyag-mennyi­ségnél durva szemnagyság és! kis tüzelő­anyag-mennyiségnél finom szemnagyság). Ez az egyrészt a hajtómotor teljesítménye és* másrészt a szemnagyság között fennálló 20 viszony most már arra használható fel, Hogy a motor teljesítményét minden tüzelő­anyag-mennyiségnél azonos, értéken tart­suk. Az első esetben a tüzelőanyag-mennyi­ség egységére vonatkoztatott őrlőmunká-25 nak növekedő tüzelőanyag-adagolással ki­sebbnek és ezért a szemcséknek nagyobbak­nak kell lcnniök és. pedig olymértékben, hogy az őrlési összteljesítmény szempontjá­ból kevesebb fajlagos őrlőmunka a tüzclő-30 anyag-adagolás többletével éppen egyen súlyban legyen, vagyis, hogy a hajtómotor terhelése ne változzon. A második esetben a fajlagos őrlőmunka — a tüzelőanyag-ada­golástól függően — más szabály szerint 35 változik. Ezeket a megfontolásokat gyakorlatilag, pl. a (26) görbe test segítségével értékesít­hetjük, melynek hatásos görbe pályáját a hajtóteljesítmény mindenkori szabályozása­in nak megfelelően kell választanunk. Az (5) gázmennyiség arányát iá tüzelő­anyag-mennyiséghez nemcsak a malom terhelésétől függően, 'hanem iá (4) vezeté­ken .'kiszállított por-gáz-keverék telítési fo-45 kátóJ függően is változtathatjuk. A telítési fokot méréstechnikailag különböző módon állapíthatjuk meg, így pl. a sűrűség vagyis a kiszállított por-gáz-keverék fajsúlyának a'iapján. • Minthogy ia sűrűség az áramlási 50 ellenálláson bekövetkező nyomásesést be­folyásolja, így a keverék .nyomásesését ,a malomba vezetett gázáram nyomasesese­vel összehasonlítjuk. Egyébként fennáll az a .'ehetőség, hogy a telítés fokát — amint 55 azt iá 3. ábra szemlélteti —• zavarosodást mérő eszközzel állapítsuk meg. A zavaro­sodást mérő eszköz lényegileg két (27), (28) fotocellából áll, melyekre (29) fény­forrásból (30) tükröző felületeken át fényt vetítünk. Emellett a (29) 'fényforrásból jövőao fénysugarat egyszer az i(5) gázáramon és egyszer a (4) vezetéken, vagyis a por-gáz­keveréken vezetjük át. Ennek következté­ben az iá fényerősség, amely iá (28) foto­cellát éri, a portarta'lomtój függ. A két (27), 65 (28) fotocella olyan kapcsolású, hogy a (31) vezérlő vezetékekben a mérőfeszűltség •a két fényáriam arányában, tehát a (4) és (5) áramok zavarosodási arányában változik. Egyébként a (21) arányszabályozó tolattyú 70 állítását itt is a (31) vezérlő vezetékekhez kapcsolt (25) Ferraris-mótor végzi. A tel­jesség kedvéért a 3. ábrához .megjegyez­zük, hogy ez az l.és 2. ábrával ellentét­ben hengermalmot 'ábrázol, melyben az 75 őrlendő anyag aprítása forgó tányér -és­ezen keringő hengerek között történik. Ez­zel csupán azt kívánjuk szemléltetni, hogy a zavarosodás mérése szempontjából ja imalom fajtája lényegtelen. jso Az említett zavarosodást mérő eszköz he­lyett a telítési fok mérésére 'kaloriimétert is használhatunk (v. ö. a 4. ábrával), írne'y úgy működik, hogy (32) égőt a szállított por-gáz-keverék változatlan mennyiségé- 85 vei tánláljuk, úgy hogy az ezen égő fej­lesztette hőmennyiség a portartalomtó1 ' füg­gően változik. Á hőmennyiség változása által ftkozqtt liőmérséküetváltozásQkat, pl. tágulásmérővel mérjük és erősítőként mű- po ködő (33) folyadéksugárcsőbe vezetjük. Ez után (34) _ áílítórnótor van kapcsolva, melynek dugattyúja a (21) a'rányszatíá­lyozó tolattyúhoz kapcsolódik. A (33) folya­déksugárcső ismert módon nyomásváltoz- 95 tatóként működik, a (35) vezérlőnyomóve­zetékben tehát olyan nyomást létesít, mely •egyenesen arányos a hőmérséklet okozta kiterjedéssel (a telítési fok hőmennyiségé­vel és sűrűségével). 100 A malomterhelés >tn érőértékeként a ma­lomban fellépő áramlást nyoirnásesés is. fel­használható. Ez kiváltképen olyan esetek­ben aiánMos, melyekben, pl. hengermal­moknál, a malom' hajtóteljesítménye nem 105 iiTtindfg egyenlő a tulajdonkénem őrlési teljesítménnyel. Az 5. ábrában ilyen hen­germalmot szemléltetünk (v. ö. a 3. ábrá­val). A (21) arányszabályozó tolattyút is­mét iá (34) á'lítómotorral állítiuk el. melyet no a 4. ábrával ellentétben, az őrlőtérben fel­lépő áramlási nyoimáseséstől függően állí­tunk. Az >(5) vezetéktől a (34) motor alsó részéhez (35) vezérlő nyomóvezeték és a (4) vezetéktől a motor felső részéhez (36) 115 vezérlő nyomóvezeték vezet. A (34) mo­tor dugattyújára nehezedő nyomáskülönb­séget (37) rugó tartja egyensúlyiban, meg^

Next

/
Thumbnails
Contents