135401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyers bőrök és gereznák kezelésére
2 Í35401. oldalára alkatiakat, például szódát, meszet vagy boraxot, vagy lúgos kémhatású csávázó végy szerekéi, jph JténpátriümgL. vagy_ kénkalciumot, vagy más olyan szulfidos, r» szőrtelenítő hatású anyagokat, amelyek alkáliák hozzáadásával egyszerű módon átalakíthatók, pl. kénarzént, kénbáriumot viszünk fel egyenletesen, és a kívánt lúgos reakció beállítására éppen elegendő, pontosan ki-10 mért minimális mennyiségben, lapalakú hordozó segélyével. A vegyszerek hordozójaként célszerűen papiroslapokat használunk. Az alkáliák vagy az említett egyéb •anyagok két-két vékony papiroslap közé is 15 ágyazhatok vagypedig a 'papiroslapba vihetők be, ennek elkészítése előtt vagy közben. A vegyszerek egyenletes elosztása és egyenletes nedvesentartás céljából igen előnyös hordozóként szívóképes papirost használni. 20 Igen fontos, hogy mindennemű alkáli- és vízfelesleget kerüljünk és hogy a nyersbőr húsoldalára ható vegyszerek elosztása teljesen egyenletes legyen. A hasonló célokra hordozóanyagként már javasolt besűrítő-2r > szerekkel, pl. keményítőpép, kina-clay, tragant, iszapolt kréta, stb, nem érhető el olyan adagolás, mint a találmány szerint alkalmazandó Tapalakú hordozókkal, mert használatukkor felületegységenként jóval nagyobb 30 vízmenyiségre van szükség és ezért az ilyen pépalakú kenőmasszákkal nem kerülhetjük cl a bőr lúgos megduzzadását. De nem lehet az ilyen 'pépalakú kcnőmasszákkal a ható vegyszereket mindenütt egyenletesen ada:-?.-> golni sem. Ugyanez áll arra a már javasolt eljárásra is, amely szerint a bőr húsoldalára porított kénnátriumot szórnak száraz állapotban. Ezzel sem lehet a kívánt hatás elérésére éppen szükséges minimális mennyiségű K> hatóanyagot a bőr húsoldalán egyenletesen elosztani. A leírt módon kezelt nyersbőröket és gcreznákat összerakva felhalmozzuk és eg\ időre kitesszük a lapalakú hordozóban levő *~> anyagok hatásának. Ha a hordozóban alkáliák vagy vízben oldódó pácoló vegyszerek vannak elosztva, akkor ezek diffundálás útján átmennek a bőrbe, amelyre mindenütt egyenletesen terjed ki a kívánt lúgos kémw hatás, anélkül, hogy duzzadás állhatna elő. Ha a hordozóba vízben oldhatatlan vagy nehezen oldódó anyagokat vittünk he, pl. meszet, kénkalciumot, kénbáriumot vagy kénarzént, akkor a bőr húsoldalán felfekvő hor-5f» dozóra oldat alakjában felpermetezeit gyenge lúggal kell ezeket vízben oldódó, diffundálni képes termékekké átalakítani. Az egyes nversbőrök vastagságához igazodó, rendszerint 6—8 óránál nem hosszabb, rövid behatási idő után a találmány szerint ke- fi ^ejt-eareznákat felfüggeszt jűk és_szabadban_ vagy mérsékelten fűtött szárítótérben megszárítjuk, amikoris megmaradt nedvességüket könnyen és rövid idő alatt elvesztik. Míg, ha nagyobb mennyiségű víz jelenje- ( tében lúgosán duzzasztottuk volna, amint az a szokásos lúgos kezelőfürdőkben tőrtént, az ilyen szárítás nem volna lehetséges. A gereznák ilyen lúgosán szárított állapotban rendkívül ellenállóak, hőmérséklet, nedvesség ; és baktériumok behatásával szemben, úgyhogy minden további nélkül még kedvezőtlen éghajlati viszonyok mellett is, hosszú ideig tárolhatók, illetőleg szállíthatók. Így a legtökéletesebben konzervált bőröket kapjuk, ame- : lyeknél a bőranyag hidrolízises megbontása az ehhez szükséges vízmennyiség hiánya folytán teljesen ki van zárva. Másrészt gyengén lúgos kémhatásuk folytán igen egyszerű módon ismét meglágyíthatok, illetőleg f alávethetők a szokásos vízműhelybeli eljárásoknak. A találmány szerint úgy is eljárhatunk, 'logy a bőröket és gereznákat szőrtelenítő anyagok hozzáadásával előállított lapalakú f hordozóval történő kezelés után szőrtelenítjük, illetve a gyapjút eltávolítjuk és a kapott pőréket vetjük alá a leírt szárító műveletnek, így olyan lúgosán, szárazon konzervál! pőréket kapunk, amelyek több tekintetben s kiválóbbak az ismert pácolt pőréknél. A lúgosán, szárazon konzervált pőre nincsen kitéve azoknak a veszélyeknek, amelyek a pácolt pőre értékét raktározáskor és behajózáskor igen Iccsökkenthelik; a cserző szá- n mára a pácolt 'pőrénél egyenletesebb és ezért könnyebben feldolgozható nyersanyag, jól kezelhető alakjánál fogva csomagolásnál és szállításnál a térszükséglet és költség tekintetében is előnyösebb. \ Az említett szőrtelenitésnek. illetőleg a gyapjú eltávolításának a bőr szántása elctt, sok előnye van a szőrök, illetőleg gyapjú hozama és minősége tekintetében. E szempontból is előnyös, hogy a vegyszerek hatása l pontosan megszabott és hogy minimális mennyiségű vízzel dolgozunk. A széleken más esetben elkerülhetetlen szőr-, illetőleg gyapjúveszteséget és a szőrtelenítő hatású anyagok egyébként megak dályozhatatlan J „átütését", ami a szőrzet, illetőleg a gyapjú súlyos károsodásával jár. a találmány szerint eljárva elkerüljük. Ebből a szempontból szőrtelenítő hatású anyagoknak a lapalakú hordozóban való használatakor az eljárás i különösen értékes, mint újszerű moszező el-