135395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázalakú gyenge savak kémiai kimosására gázokból
fi -130396. mint az oldat mennyisége, elosztása és hőmérséklete a kimosandó gáz fajtájától függ. Kénhidrogén kimosásához általában igen rövid idő szükséges, a szénsav kimosásához r) lényegesen hosszabb érintkezési időre van szükség, flymódon a két gázt, amennyiben szükséges, egymástól messzemenően elválasztva moshatjuk ki. A szénsav eltávolításához továbbá elő-10 nyös, ha az oldatot magasabb, legelőnyösebben 45-50 C° közötti hőmérsékleten tartjuk. A szénsav gyors elnyeletése mellett ekkor még hőtechnikai előnyt is érünk el, mivel az oldatot nem kell minden egyes kőrir' folyamathoz e hőmérsékletre felhevítenünk. A nyomás, mely alatt a gázokat kimossuk, ' tetszőleges határok közt ingadozhat. Ha a gázok nagyobb nyomás alatt állnak, a kimosás különösen előnyös. Ámbár a közönséges 2i) nyomású gázok nyomását a kimosáshoz megváltoztathatjuk, általában a mindenkor fennálló nyomás alatti kimosás a leggazdaságosabb. A mosóíolyadékok regeiierálásánál cél-'•^ szerű, ha a kihajtott forró oldat melegtartálmát hőkicserélők segítségével hasznosítjuk. A regenerálást egyébként tetszőlegesen, az összes ismert eljárások szerint foganatosítjuk. Erre a célra az összes ismert ;!0 berendezéseket pl. tornyokat, vagy desztilláló oszlopokat használhatjuk. Az oldat regenerálását továbbá a felszabadult gázok gyors elvezetésével segíthetjük elő, pl. akként, hogy a lecsergedező oldatba gőzt, .'!ö vagy tiszta gázt pl. nitrogént vezetünk. A gázok kihajtását szerves anyagok gőzeivel, mint a paraíinok klórszármazékaival, vagy benzollal is foganatosíthatjuk, vagy alátámaszthatjuk. Valamely elnyelt gáz •í-" utolsó maradékainak az oldatból való kihajtásához pl. másik gázt vezethetünk szembe, pl. szénsavat, mely bizonyos mértékig maga Ls elnyelevődik. Az oldat hevítéséhez tetszőleges hőforrást használhatunk, pl. gőzzel, í"> vagy akár hulladékgőzzel való közvetett, vagy közvetlen fűtést, közvetlen tüzet, forró gázokat, mint elégési gázokat, vagy egyéb forró anyagokat. A nyomást a regenerálásnál szintén tetszőlegesen választhatjuk meg. 50 -Nehezen kihajtható gázalakú savaknál ajánlatos, ha nyomás alatt dolgozunk, mert ezzei az oldatok íorrpontját növeljük és a gázalakú gyenge savak gyorsabb lehasadását érjük el. A gázokat csökkentett nyomáson 55 'és megfelelően csökkentett hőmérsékleten' is kihajthatjuk. A gázok által elragadott bázisos mosószer nyomainak visszatartása végett célszerű, ha az eltávozó gőzök megfelelő tisztításáról és az esetleg elragadott bázisos részeknek a mosófolyadékba való 60 visszavezetéséről gondoskodunk. A találmány szerinti anyagok oldószereként vizes, vagy nem vizes közeget használhatunk. A nem vizes és nem hidratizáló oldószereket emellett különleges hatások t'5 tekintetében is kihasználhatjuk, pl. gázalakú gyenge savaknak és könnyen illó szerves vegyületeknek, mint pl. benzolnak és a gázokból valói egyidejű eltávolítására. A nem hidratizáló oldószerek tetszőleges "0 keverékeit is alkalmazhatjuk. A mosófolyadék kimosásához és regenerálásához használt berendezést célszerűen a technikailag használatos anyagokból állítjuk elő. Gyakran célszerű, ha a berendezést 75 habarccsal, saválló téglákkal és tapasztassál, vagy fával borítjuk, vagy a fémet főleg mechanikus befolyásokkal szemben is fokozatosabban védjük. Általában vasból készült berendezést alkalmazhatunk, különösen ha so kénhidrogént mosunk ki, mivel ennek a berendezés fémjére látszólag bizonyos védőhatása van. Egyéb esetekben előnyösen alumliríiumot használhatunk. Alkalmazhatunk technikailag ismert ötvözeteket is, mint pl. 85 silumint és a WA-acélt. A talámány szerinti eljárás különös előnye, hogy a gázok kimosása, valamint a mosófolyadékok regenerálása közben szilárd anyagok egyáltalában nem, vagy csupán 90 igen csekély mértékben válnak ki, úgyhogy a mosófolyadéknak kénhidrogénnel, szénsavval, vagy ciánhidrogénnel való erős feltöltése esetében sem kell a berendezés eldugulásától, vagy egyéb mechanikus zavarok- í'5 tói tartanunk. További előny az oldatok nagy elnyelőképessége, mely részben arra is vezethető" vissza, hogy az oldatok kis viszkojzitásúak és hígfolyósabbak és ennek következtében viszonylag nagy töménység- too ben alkalmazhatók. Ekként pl. a dietiléntriaminotriecetsavas íiátriumot 45%-os oldatban használhatjuk. 1. p él d a. A mosóberendezésbe a dietilérrtriamino- 105 diecetsavas nátrium 45%-os oldatát helyeztük, melyet erőteljes forralással regenerálunk, (fajsúlya 1,255). Ha a készüléken 20 Cö -hőmérsékleten í liter oldatra számítva óránként 300 liter oly, barnaszén hidrogéné- HQ - zésénél • ketetkezett hulladékgázt vezetünk
