135378. lajstromszámú szabadalom • Lábbeli-talpszeg és segédeszköz beverésére

I 135378. 4. ábrája pedig a szeget ugyancsak bevert állapotban, elölnézetben tünteti fel. Az 5. ábra a beveréshez való segédeszköz távlati képe, éspedig közel természetes 5 nagyságban, ellentétben az 1—4. ábrákkal, melyek léptéke nagyított. A találmány iszei'inti talpszeget hosszúkás, pl. elliptikus vagy hasonló ovális alakú (1) fémlemezdarab alkotja, melynek szélei 10 mentén, e hosszúkás lemezdarab keskenyebb (2), (2) végei 'közelében, a: lemezdarabbal összefüggő, beverésre alkalmas hegyben végződő két-két (3) karomnyulványa van (1. ábra). A rajzon ábrázolt alakú lemez-15 dar'abot célszerűen fémlemezszalagból, önműködő gépen történő kicsákozás útján állítjuk tömegben elő és a talpszeg előállításának további munkaműveleteit is célszerűen önműködő gépen végezzük. A talp-20 szeg; anyagaként a lágyacél bizonyult igen előnyösnek, használható azonban ehelyett bármely más megfelelő fém, pl. valamely könnyűfémötvözet is. Az 1. ábrán feltüntetett lemezdarabot a 25 találmány értelmében domborítjuk, éspedig úgy» h°gy legalább hosszanti X—X szimmetriatengelye mentén legyen .ívelve, ill. görbítve, célszerűbb azonban, ha a talpszeget alkotó lemezdarab ezenkívül a haránt-30 irányú Y—Y szimmetriatengely mentén is ívelt, ül. görbített. Az (1) lemezdarabból kinyúló (3) karmokat pedig behajlítjuk, éspedig abba az irányba, amelyből nézve az (1) lemezdlaraib homorúnak latszik. A talp-35 szeg ilyen módon a 2. ábrán feäüntetett alakot kapja. A (3) karomnyulyányok alakja, mint az 1. és 2. ábrán jól látható, olyan, hogy e karmok a 2. ábrán oldalnézetben feltüntetett 40 kész talpszegnél a talpszeget alkotó (1) lemez középrészéhez képest kifelé íveltek legyenek. A (3) karmokat továbbá céCiszerűea úgy hajlítjuk be, hogy elölnézetben, azaz a 2. á'bna szemlélési irányária merőleges irány-45 ból nézve, az (1) lemez középrészéhez képest kissé befelé görbüljenek. Az (1) lemezdarabokat 'előnyösen úgy vágjuk ki az előállításukhoz használt fémlemezszalagból, illetve az előállításkor eset-50 leg kivágott, hosszanti széleik mentén még összefüggő (1) talpszeglemezeket úgy különítjük el egymástól, hogy a lemezdarabok hosszanti szélei mentén a (3) kartnokkal azonos irányba nyúló, szabálytalan élt al-55 ko.tó sorja keletkezzék. Az ilyen sorja a csákozó-, illetve vágószerszámok megfelelő beállítása és/vagy kialakítása útján könnyen megvalósítható. A továbbiakban közlendő okból előnyös továbbá, ha a talpszeget alkotó (1) lemez- m darab alsó, domború felületének közepén, azaz az X—X és Y—Y szimmetriatengelyek metszési pontjánál, valamely jelzést, pl. a fémfelületbe beütött (5) kört alkalmazunk. A fentiekben ismertetett kivitelű talpszeg (.5 a következő műszaki hatást biztosítja: Ha a találmány szerinti talpszeget a 2. ábrán ábrázolt módon valamely szegezhetőanyagú (t) test — a gyakorlatban lábbelitalp — felületére helyezzük és az (I) nyíl 70 irányában nyomást vagy ütést — a gyakorlatban kalapácsütéseket — fejtünk ki domború felületére, a talpszegr'e ezáltal kifejtett erő egyrészt benyomja a (3) karmok csúcsait e felületbe, másrészt pedig a dom- 75 ború (1) lemez felületét kiegyenesíteni igyekszik. Amint az (1) lemez az utóbbi hatás következtében a beverés közben mindinkább közeledik a sík alakhoz, a vele összefüggő karmok, követve a lemez alakválto- 80 zását, a (t) testhez képesti eredeti helyzetükből bizonyos mértékben kifelé elfordulnak, és egyidejűleg — az (1) lemeznek a kiegyenesedés folytán bekövetkező megnősz-' szabodása arányában — egymástól kissé el 85 is távolodnak. Mindennek eredményekép a találmány szerinti talpszeg karmai nem egyenes irányban hatolnak be, mint a közönséges szegek, hanem ívalakú, egymástól egyúttal távolodni igyekvő pályák men- 90 tén, úgyhogy a bevert talpszeg karmai végeredményben a 3. ábrán oldalnézetben feltüntetett helyzetet foglalják el, amelyben a csúcsaik közötti (b) távolság nagyobb az e csúcsok közötti eredeti (a) távolságnál (2. 95 ábra). Látható, hogy a (3) karmok nemcsak lefelé mélyednek a (t) testbe, hanem e test lyukasztatlan felületrészei alá is nyúlnak, úgyhogy a karmok nemcsak pusztán súrlódás útján, hanem foglalatszerűen is 100 vannak a (t) testben, pl. lábbelitalpban, rögzítve. A-karmoknak a bever'ése közben bekövetkező egymástól való eltávolodása a (t) test anyagát úgy deformálja, hogy ebben a karmokra ható, a 3. ábrán az (f) nyilakkal 105 jelképezett feszültség keletkezik. E felszültség nagymértékben hozájárul ahhoz, hogy a karmok még aránylag jelentős erőhatásokkal szemben is biztosan vannak rögzítve, annál is inkább, mert a talpszeg ren- 110 deltetésszerű használatakor — járás közben — fellépő erőhatások nagyrészt olyan feszültségeket hoznak létre, amelyek az említett (f) feszültségekkel ellentétes értelműek, úgyhogy igen kis értékű eredő fe- 115 6zültség keletkezik.