135371. lajstromszámú szabadalom • Optikai rendszer, amely helyesbítőelemet tartalmaz pl. az aberráció kiküszöbölésére

2 135371. a hibák, melyeknél a képszög magasabb hatványa előfordul. Az ötödrendű szférikus aberrációt a harmadrendű szférikus aberráció előbb ismer-5 tetett helyesbítőeleme segélyével küszöbö1

hetjük ki. Alz ötöd- és magasabbrendű koma azonban általában többé vagy kevésbbé zavaró. Ez a koma eltűnik, ha az illető rendszer az ú. n. szinuszfeltételt tel-10 jesíti. Bizonyos rendszerekben, a kilencedrendű és magasabbrendű komától eltekintve, az ötödrendű koma nem lép fel, azonban a hetedrendű koma igen, más rendszerekben eiienlben főleg zz ötödrendu 15 koma zavaró. A találmány célja olyan rendszabály megadása, mellyel optikai rendszereknél helyesbítőelem segélyével egyszerű módon legalább részlegesen kiküszöböljük a rend-20 szer ötöd- és, illetve vagy magasabbrendü komáját. E célból a találmány szerint ezt a helyesbítőelemet áthajlítjuk. A találmány értelmében „áthajlított helyesbítőelemen" olyan helyesbítőelemet értünk, melynél az 25 elemnek a két optikailag' hatékony határolófelülete egy viagy 'több, laz elem tengely irányában számítva, egymással szemközti körzetet tartalmaz, melyeknek görbületi középpontjai a helyesbítőelemtől korlátolt 30 távolságra és annak ugyanazon az oldalán vannak. A találmány szerinti helyesbítőelem Két foganatosítási példája az 1. és 2. ábrán lát. ható. Ezek az ábrák olyan helyesbítőele-35 meket tüntetnek fel, melyeiknek paraxiális erősségét az áttekinthetőség kedvéért igen erősen nagyítva ábrázoltuk. Az 1. ábrán látható, hogy az ott ábrázolt helyesbítőelem az I—I és II—II vonalak, 40 valamint a III—III és IV—IV vonalak között olyan körzeteket tartalmaz, melyeit a két, optikailag hatékony határolófelületen fekszenek és, az elem tengelye irányában számítva, egymással szemközt vannak, mi-45 mellett ezek a körzetek a találmány értelmében való „áthajlás" számára adott meghatározásnak megfelelnek. A határoló felülete« I—I és II—II vonalak közötti körzeteinek ugyanis olyan (Ml) és (M2) görbü-50 leti középpontjai vannak, melyek korlátolt • távolságban és a helyesbítőelemnek ugyanazon az oldalán fekszenek, ami a III—III és IV—IV vonalak közötti két határolófelu et körzeteinek (M3) és (M4) görbületi 55 középpontjaira is érvényes. A 2. ábra szerinti foganatosításnál az ott ábrázolt helyesbítőelemneK az V—V és VI-VI, valamint a VII—VII és VIII—VIII vonalak közötti, két határolófelület körzetei szintén teljesítik ezt a feltételt, ami az 60 (M5) és (M6), valamint a (M7) és (M8) görbületi középpontok helyzetéből adódik. A találmány szerinti helyesbítőelem foganatosításaival való összehasonlítás céljából a 3., 4. és 5. ábrákon már ismert helyesbí- 65 főelemek foganatosításai láthatók, amelyek, nek eszerint nincsen meg az a tulajdonságuk, hogy kiküszöbölhessék valamely optikai rendszernek a szinuszfeltételből adódó ötödrendu és magiasabbrendiű komáját. A 3. TO és 5. ábrák szerinti foganatosításoknál ugyanis a helyesbítőelemek baloldali, illetve jobboldali határolófelülete teljesen sík;^ e részek görbületi középpontja tehát a végtelenben fekszik. A 3. és 5. ábrákon 'feltűri- 75 tetett lehetőségeknek egy közbenső alakja a 4. ábrán látható. Ez esetben az elem optikailag hatékony határolófelületeinek az elem tengelye irányában egymással szemközti, tetszőlegesen választott két körzeté- 80 nek görbületi középpontjai a helyesbítőelem különböző oldalain fekszenek. : Alzt találtuk, hogy pl. egy vagy több, negyedfokú, optikailag hatékony határolófelülettel ellátott helyesbítőelem szférikus át- 85 hajlításával kiküszöbölhetjük az ilyen elemet tartalmazó rendszer ötödrendű komáját. Ha ekkor még harmadrendű koma maradna meg, ezt az elemnek a tengely irányában való helyzetváltoztatásával küszöböl- 90 hetjüik ki. Hasonlóképen valamely rendszer hetedrendű komájának kompenzálására egy vagy több, negyedfokú optikai határolófelülettel ellátott heiyesibito'efemet negyedfokúan hajlíthatunk át. Ha ekkor még 95 ötödrendű koma maradna meg, ezt azzai kompenzálhatjuk, hogy az említett negyedfokú áthajlításr» szférikus áthajlítást szuperponálunk. Általában a találmány szerint bizonyos fokú komát kiküszöbölhetünk az- íoo zal, hogy negyedfokú optikailag hatékony határolófelülettel ellátott helyesbítőelemet olyan fokú görbülettel hajlítunk át, amely három renddel alacsonyabb, mint a kiküszöbölendő koma. 105 A kívánt hatás elérésére bizonyos rendszerekben áthajlíthatjuk a rendszerben már más okból alkalmazott helyesbítőelemet. A Schmidt-féle kamarában pl. a szférikusaberráció kiküszöbölésére alkalmazott, már no említett elemet hajlíthatjuk át i yen módon. Más rendszerekben, pl. tripletben, az ötödés, illetve magasabbrendű koma kiküszöbölésére sajátosan áthajlított helyesbítőele-