135371. lajstromszámú szabadalom • Optikai rendszer, amely helyesbítőelemet tartalmaz pl. az aberráció kiküszöbölésére
Megjelent 1949. évi február hó 15-én, MAGIAK SZABADALMI BIEÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135371. SZÁM. VH/d. (IX/f.) OSZTÁLY. — P-10354. ALAPSZÁM. Optikai rendszer, amely helyesbítőelemet tartalmaz, pl. az aberráció kiküszöbölésére. N. V. Philips' Gloeiiampenfabrieken cég: Eindhoven-ban (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi május hó 23. Németalföldi elsőbbsége: í941. évi május hó 26. Ismeretesek olyan optikai rendszerek, melyek legalább egy aszférikus felülettel ellátott helyesbítőelemet tartalmaznak, pl. 'a rendszerben fellépő aberráció kiküszöbö-5 lésére. így pl. az ú. n. Schmidt-féle kamara (melyet Danjou és Couder „Lunettes et telescopes" című könyvének 254. oldala ismertet) tartalmaz helyesbítőelemet a rendszerben alkalmazott szférikus tükör követ-10 keztében fellépő gömbi eltérés kiküszöbölésére. Az optikai rendszerekben a gömbi eltérésen kívül azonban még más hibák is fellépnek, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy 15 valamely tárgyról az ilyen rendszerrel kapott leképezés életlen. Eltekintve az ú. n. ev sőrendű hibáktól, melyeket a képfe'ület éles beállításával kiegyenlíthetünk, ezek a hibák általában a rendszer nyílásszögének 20 és a képszögnek magasabb hatványaitői függnek. Ha a rendszer nyílásszöge nagy, képszöge pedig aránylag kicsiny, azok a hibák, melyekben a nyílásszög magasabb hatványa előfordul, súlyosabbak azoknál a 25 hibáknál, melyek a képszög magasabb hatványát tartalmazzák. A nyílásszögtől, illetve képszögtől függő, .magasabbrendű hibák páratlanfokú tagokat tartalmaznak. A harmadrendű monokromátos hibák te. 30 kintetében öt olyan hibát különböztethetünk meg, melyeknél a tárgy tiszta leképezésére legialább elsősorban fontos az, hogy azokat a tagokat kompenzáljuk, melyekben a. rendszer nyílásszöge a harmadik és második hatványig előfordul, E hibák egyikét, mely- 35 nél a rendszer nyílásszöge a .harmadik hatványig előfordul, az ú. n. gömbi eltérést, a Schmidt által alkalmazott fajtájú helyesbitőelemmel küszöbölhetjük iki. „Helyesbítőelem" kifejezésen olyan elemet kívánunk ér- 40 teni, melynek paraxiális erőssége nulla Vagy csak igen csekély és amely a rendszer op tikai erősségét a paraxiális erősségével legfeljebb csekély mértékben támogatja és melynek feladata főleg a rendszer aberrá- 45 ciójának kiküszöbölése. A Schmidt-féle kamarában hasonló elem küszöböli ki a szférikus aberrációt. A rendszer ama harmadrendű hibája, melyben a nyílásszög második hatványa és a képszög első hatványa elő- 50 fordul, az ú. n. koma. Ez a harmadrendű koma bizonyos rendszerekben a szférikus aberráció távollétében fel sem lép, ha az illető optikai rendszer az ú. n. szinusz .feltételt teljesíti, ami pl. a Schmidt-féle kama- 55 rában előfordulhat. Ama ötödrendű és magasabbrendű hibák tekintetében, melyek az opHkai rendszerben felléphetnek, a következőket jegyezhetjük meg. Itt is általában fontósabb szerepet ját- eo szanak azok a hibák, melyeknél a nyílásszög magasabb hatványa előfordul, mimellett előfeltétel, hogy a nyfásszög nagy, a képszög pedig aránylag kicsiny, mint azok