135370. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sztereofonos hangátvitelhez
1353*0. 3 nagy, hogy a hang intenzitáskülönbsége a (16) és (17) mikrofonokon a hangforrásnak a (13) helyzetből a (12) vagy (14) helyzetek felé való csekély elmozdításánál is már te-5 temes értéket kap. A hallgató azt a benyomást kapja, hogy a hangforrás cseKeiy, valóságos elmozdulásánál a látszólagos hangiránynak nagy oldalelmozdulása keletkezik. Továbbmenő elmozdulásnál a látszó-10 lagos irány igen kevéssé változik. Ha mármost a 600 Hz-en felüli rezgéseknek nagy látszólagos elmozdulása együttesen fellép a 600 Hz-en aluli hang helybenmaradásával, az emberi fül ezt az 15 elmozdulást a teljes hangnak kisebb látszólagos oldalsó elmozdulásává kombinálja. Ä* (15) akadálynak a 600 Hz-en felüli frekvenciákkal szemben való túlnagy árnyékoló hatása ezzel csökken. -0 Az akadály kisebb méreteinél a nem árnyékolt rezgések frekvenciahatára emelkedik. Gyakorlatilag' kitűnt, hogy az emberi hang "reprodukciójára ennek a határnak 1100 Hz-et meghaladnia nem szabad, hogy 25 a sztereofónos hatást ne kapcsoljuk ki teljésen. A legkisebb átmérő ezért az 1100 Hz-es légrezgések egynegyed hullámihoszsza, azaz kb. 8 cm. A 2. ábrán ilyen berendezés látható na-30 gyothallók számára előadó, és gyűléstermekben, templomokban, stb. való haszna latra. AI (20) előadó előtt (21) asztalon hangífelvevőiberendezés van, mely két (23) és (24) mikrofonnal ellátott, (22) gömbként Hö kialakított akusztikai akadályból áll. Ezek a mikrofonok a szokásos erősítőkön és szabályozóberendezéseken át (25) nagyothalló által hordott duplafejhallgató (27), illetve '26) hallgatóival viaonak összekötve 40 Mint az 1. ábra kapcsán ismertettük, itt is fellép az a jelenség, hogy azok a hangrezgések, melyek számára a (22) gömb akusztikai árnyékolást nem alkot, melyeknek hullámhossza tehát a gömb átmérőjé-45 nek négyszeresénél nagyobb, sztereofónos hatást elő nem idéznék. Az eim'beri1 fül ezeket a rezgéseket kombinálja a rövidebb hurámhosszúságú rezgésekkel, melyek a' két (26) és (27) hallgatóban intenzitás, és. fáziskülönbséget mutatnak. Ennek kövei- 50 keztében a hang látszólagos iránya közelebb van a (23) és (24) mikrofonok összekötővonalára merőleges irányhoz, mint a valódi irány, melyből a (20) előadó a (22) íelvevőberendezésbe beszél. Ez a jelen eset- 55 ben a természetes reprodukciót elősegífl, mert az a szög, mely alatt a (20) beszélő hangja a (22) felvevőberendezést éri, nagyobb annál a szögnél, mely alatt ez a hang a hallgatót közvetlenül érné, ha a (20) no e'őadót tisztán akusztikai úton hallaná. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés sztereoifónois hangátvitelhez zárt térből elkülönített csatornák révén összekötött tpbb hangvevő- és hangre- t'5 produkálókészülék segélyével, jellemezve tárgyon akként alkalmazott hangvevőkészülékekkel, hogy ez a hangvevőlkészüíékek közötti tárgy csak a 600 Hz-en felüli hangrezgések számára 70 alkot akusztikai akadályt. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hangvevőkkel ellátott tárgy soklap, melyben a mikrofonok vannak és "5 melynek akusztikai akadályként való befolyása legfeljebb 14 cm átmérőjű gömbnek felel meg. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés foganatosítást alakja, azzal jellemezve, to hogy a tárgy minimális térfogata 8 cm átmérőjű gömbének felel. meg. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti berendezés foganatosítási alakja, jellemezve a hangfelvevőtérben felállt- 85 tott 8—-12 cm átmérőjű gömbbel, melyben egymással átlósan szemközt két mikrofon van, jellemezve továbbá a mikrofonokkal elkülönített csatornákkal összekötött, egymástól a fősugárzóirá- ro nyukra merőleges, irányban a sztereofónos hangreprodukció számára a reprodukálótérhez igazított távolságban felállított, két hangszóróval. 1 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. Sályi Istv&n szabadalmi bíró. Szikra Irodalmi és Lapkiadó valfiälat, Nyomdai Kt., Budapest, V., Hon ved-utca 10. Felelős nyomdavezető: Badnóti Károly.
