135366. lajstromszámú szabadalom • Folytonos tuskóöntési eljárás

135366. anyagot találni, amelyen a fém megragadásának veszélye biztosan elkerülhető. A 826455. sz. francia szabadalmi leírás olyan folytonos tuskóöntési eljárást ismer-5 tet, amely rövid kokilla alkalmazásával, a hűtött öntőformában a fémtükör és az öntőc?.atorna közötti távolság állandó'antartásával és a megdermedő tuskónak az öntés közben szabályozott süllyesztésével az ön-10 tési-sebességét és a hűtőszer intenzitását úgy választja meg, hogy a fő melegelvonás közvetlen hűtéssel a kokillából való kilépés után következzék be. Az eljárás példaképpeni íogan'atosítási módja szerint a kokilla csu-15 pán csődarab, arnelyet permetezéssel hűiének. Emellett az ábrában a hűtőberendezés olyan elrendezésű, hogy a hűtés a -fémtükör magasságában is hat. Azt találtuk, hogy jobb eredményt érhe•2Q tünk el, ha a lehetőség szerint olyan vékonyfalu, felül és" alul nyitott, hőálló munkaanyagból készült, csőalakú kokillát alkalmazunk és ezt permetezéssel és/vagy vízfürdőbe merítéssel csupán alsórészén úgy 25 hűtjük, hogy a folyékony fém révén a kokillába került meleg (e felsőrészt felhevíti és így) a tuskónak a kokillafal mentén való megdermedését a folyékony fémtükör magasságában megakadályozza. A kokilla 30 munkaanyagául pl. kb. 18% nikkelt és 8% krlomat tartalmazó krómnikkelacélt alkalmazhatunk, amely mint varratmentes cső, vagy adott esetben akár mint csővé hegesztett lemez szolgál kokillául. A kokilla ;;Ö magassága előnyösen kisebb, mint a másfélszeres tuskóátmérő. Az öntendő munkaanyag megdermedési pontja szerint egyéb hőálló anyagokból, mint rézből, sárgarézből, vagy alumíniumötvözetből is készíthet. 40 jük a kokillát. A kokilla anyagát, a kokillamagasságot és a hűtés módját a mindenkori öntendő anyag tulajdonságaival kell úgy összhangba hoznunk, hogy ez a kokilla felsőrészét, különösen a fémtükör magassá-45 gában, oly mértékben felhevítse, hogy megdermedés e magasságban még a széleken sem következzék be. Ennek következtében a megdermedés tökéletesebb, mint azokban az eddig ismert eljárásokban, amelyekben 50 <n

. vízszintes megdermedési front alulról feljelé halad. Az 1. ábra a találmány szerinti eljárás 'példaképem foganatosítási módját mutatja. Az öntést a szokásos folytonos öntési eljá-55 rással végezzük. A folyékony fémet az (!) öntőcsatornán át vezetjük a (2) öntőformába, amely a (3) tuskót kialakítja. A fém hozzávezetési sebességének megfelelően az alsó részén már megdermedt (3) tuskót a hidraulikusan, vagy mechanikusan süly- 60 lyeszthető (4) asztal segítségével lefelé mozgatjuk. Közben arra kell ügyelnünk, hogy a folyékony fémtükör magassága az öntőformában az egész öntési folyamat alatt állandó maradjon. A (2) öntőforma 65 iehetőleg vékonyfalu, hőálló anyagból, mint pl. krómnikkelacélból, vagy hasonlóból készült csődarab. Az öntőformát a folyékony fémtükörtől megfelelő távolságban az arra alkalmas (5) berendezés segítségével vízzel, 7o vagy más hűtőfolyadékkal permetezzük. Ezen kívül, vagy a permetezőberendezés helyett a (6) vízfürdőt is alkalmazhatjuk, amelybe a kokilla, valamint az Öntött tuskó az öntőforma elhagyása után bemerül. 75 Az öntőforma falvastagságát úgy kell méreteznünk, hogy a folyékony fémmel bevezetett meleg elegendő legyen a kokillafal felsőrészének oly mértékű felhevítésére, hogy a folyékony fém a kokÜlafal mentén 80 ne dermedjen meg. Ilymódon lehetőleg lapos, példaképpen a szaggatott vonallal jelzett megdermedési front érhető el. A megdermedési front lelaposodása még kedvezőbb akkor, ha a tuskónak a vízfürdő fe- 85 iől bekövetkező erős hűlése folytán egészen a kokillába kerül. Előnyös tehát, ha egyrészt lehetőleg vékony kokillafaíat alkalmazunk, másrészt oly munkaanyagot használunk, ,amely a megfelelő melegállóság PO mellett — különösen magasabb hőmérsékleten — nem túlságosan hővezető és így már kis hőmennyiségek elégségesek a vázolt munkamódhoz szükséges hőmérsékletnek a kokillafalban való fenntartására s el- 95 kerülhető, hogy a még folyékony tuskórészből _ nagy hőmennyiségek vonódjanak el, ami az öntési folyamat végrehajtását meg- -nehezítené. így pl. 300 mm átmérőjű rúd öntésekor 100 aluminium ötvözetből olyan kokillát használunk, amely a már említett krómnikkelacélból van, falvastagsága 1 mm, vagy kevesebb, magassága pedig 150 mm. Az öntőformát felsőszélén peremszerű kialakítással 105 merevíthetjük. Ez különösen olyankor ajániatos, ha nem köralakú keresztmetszetű kokillákat használunk. Ha szükséges, e peremet a további merevítés végett erős felfekvő lemezként alakíthatjuk ki, amelyet no adott esetben a kckillától hőszigetelünk. A még folyékony fém kokillafalhoz tapadásának elkerülésére alkalmas kenőanyagokat, mint olajat, grafitot és hasonlókat alkalmazhatunk, amelyeket a fém és a kokil- 115 lefal közé viszünk.