135365. lajstromszámú szabadalom • Hidegtároló
2 135365. van meghatározva. A célszerű hidraulikus • átmérőre vonatkozó adatok is ismeretessé váltak. Az összes említett adatok azonban nem döntik el azt ia kérdést, hogy az abő szolút tárolótömeg milyen nagy legyen és hogyian kell iazt, legcélszerűbben térbelileg elrendezni, sem pedig azt, 'hogy az átkap<csolások közötti időtartamot mekkorára kell megválasztanunk. 10 A tárolótömeget rendszerint rézsútosan rovátkolt és feltekercselt fémszalagspirálisokból állítják elő, úgyhogy ia tekercselés egyes rétegei között ia rovátkolás következtében a gáz átáramolhat. Ezzel rendkívül jc 15 hőkicseréíődés érhető el 1 . Hia már most valamely hidegtárolóhoz meghatározott tárolótömeget adottként tételezünk fel, iákkor pl. kisebb átmérőjű rétegeket állíthatunk elő es egymásfölé megfelelően több rétegei 20 rendezhetünk el. Ekkor bosszú gázutat 'ka. punk, mely jó hőkicserélődéssei, azonban aránylag nagy nyomáseséssel jár. Ha azonban — határesetként elgondolva — az egész tárolótömeget egyetlen rétegként tekerjük 25 és hőtárolóként egyetlen ilyen nagy átmérőjű tekercset alkalmazunk, a gáz útjia igen rövid és ennek következtében a nyomásesés igen kicsi, azonban a hőkicseré!ődé= nagyon rossz volna. 30 Eddig feltételezték, hogy főleg a jó hőkicserélés fontos és hogy ia hőtárolókban fellépő nyosnásesés, mely az ellenáramú hőkic'serélőkhöz viszonyítva már önmagában :'s csekély, gyakorlatilag elhanyagolható. Ez 35 nyomás taliatt beáramló gáz esetében bizonyos határig helyes is. Más a helyzet azonban a bontóberendezésből kiáramló közel expandált nagyobb térfogatú gáznál. A bontóberendezésiben uralkodó nyomást 40 ugyanis lényegileg a mögéje kapcsolt hidegtárolóban bekövetkező nyomáeesés határozza meg. Ha pl. kétoszlopos bontóberendezésről van szó, a felső oszlopban előforduló minden nyomásváltozás, tekin-45 tettel az alacsonyabb forrpontú Összetevő szükséges kondenzáíási nyomására, ig nyomóoszlopban többszörös nyomásváltozást idéz elő, úgy hogv a kompresszor végnyomását a hidegtárölókban mutatkozó 50 nyomásesés jelentősen befolyásolja. Tekintetbevéve a hidegtároló meleg végén fellépő hidegveszteség fedezésére való energiaszükségletet, valamint a (kompresszor végnyomásának a nyomásesés következte-55 ben szükséges növeléséhez való energiaszükségletet, adott tárolótömeg és meghatározott átáramló gázmennyiség esetében a hossz és átmérő viszonyának gazdaságossági optimuma kiszámítható. Az átáramló gáz mennyiségének változásakor csupán az 60 átmérőt kell változtatni, vagyis a tárolótömeget kell növelni vagy csökkenteni, mégpedig egyébként azonos cnunkafeltételekné' a tárólóhossz fenntartása mellett. A tárolóanyagnak az átáramló gáz normál cn3 -ére 65 vonatkoztatott célszerű méretezése az át kapcsolási veszteségekkel, vagyis az átkapcsolásnál mutatkozó munka- és gázveszteséggel- járó folyamatos imimkaszükségletnek a berendezési költségekhez használt tőkéve! 70 szembeni mérlegelésébőt adódik. Eközben meglepő módon kitűnt, -hogy az átkapcsolási veszteségek elég nagyok lehetnek ahhoz, hogy — lehetőleg ritka átkapcsolások mellett — jelentősen nagyobb tároló- 75 tömegek alkalmazását indokolják, mint amekkorák jó h'degklcserélődés eléréséhez gyakori átkapcsolások esetében önmagukban szükségesek volnának. Minden egyes átkapcsolás a gázáramot 80 átmenetileg megszakítja és már ezzel magábavéve is bizonyos . veszteséget jelent Ehhez járul továbbá, hogy átkiaooso'áskor .az átkapcsolásig nyomás alatt álló hidegtárolót újból feszteleníteni kell., ami energia- sr> veszteséggel jár. Ezenkívül a hidegtárolóban nyugalmi helyzetbe jutott gáztömeget a hidegtárolóbó! az utánáramló gázzal ki kel! ••szorítani, ami egyrészt energiaveszteség és másrészt gázveszteság, ha tiszta bontási 90 termék előállításáról van szó, és a tiszta gáz vételezése előtt a szennyezett gázt először tiszta gázzal kell kiöblítenünk. .Em'iatl célszerű, ha az átkapcsolást lehetőleg ritkán foganatosítják. Adott tárolótömeg esc- 95 tében azonban a hidegveszteség annál nagyobbá váV.kt minél ritkábban kaposolnakát, mivel a hőmérsékletkülönbség a tárolótömeg meleg végén a tárolótömsg lehűlése következtében idővel növekszik. Meghatá- 100 rozott tároiótömeghez tehát a tárolótömeg és a gáz hőkapacitásának tekintetbevételévei meghatározott számú átkapcsolás tartozik, mellyel különösen e'őnyös imunkiafeltételek érhetők el. Ha ezzel szemben az 105 átkapcsolások szémát csökkenten'' kívánjuk, a tárolótömeget megfe'elően növelnünk kell. Számítások és kísérletek alapján kitüni. hogy különösen előnyös munkafeltételéket 110 érhetünk el, ha a bó'ménsék'etnek minden egyes foknyi esésére 1,6—3,5 cm hosszúságú tárolótömeget használunk, imimellett az optimum 2,5 cm körül van és ha az óránként átáramló gáz nm3 mennyiségére vo- 115 natkoztatva a tárolótömeg keresztmetszetét függetlenül, a gáz részére adódó áramlási keresztmetszettől, 0,1—0,5 cm2 -re mé-
