135363. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárított zöldborsó előállítására

2 135363. vényről le nem választott termésben ugyanis még a száradás alatt is folynak h olyan élettani.változások, amelyek a kiszeímett és az lanyainövénytől elválasztott zöld-5 borsószemen már be nem következhetnek. Ezeknek a vízvesztés folyamatával egyidejűleg lejátszódó életfolyamatoknak az a jelentőségük, hogy a száradás a természetes viszonyokat inkább -megközelítő módon 10 megy végbe, aminek folytán a termék természetes Összetételében, vitaminjaiban stb. a szárítás folyamán kevésbbé szenved. A találmány szerint foganatosított szárítási mód további előnye az, hogy a szemelő ket nem kell tisztátalan módon, napszámosokkal a hüvelyből kiszedetnünk és a szemet a hüvely az egész szárítási folyamat alatt védi. A szárítás lefolyása után a megszáradt 20 növényeket összegyűjtjük és a szemeket a? egyéb részektől gépi úton, pl. cséplőgépen egyszerű módon különválasztjuk, majd esetleg osztályozzuk. A gépi különválás;: -tási mód szintén jellegzetes előnye a ta-25 lálmánynak, mert olcsón és egyszerűen á helyszínen foganatosítható. Szállításra már csak a minden ballasztanyagtól és nedvességtartalmától megfosztott végtermék kerül. 30 A visszamaradt szalma igen értékes takarmány, amely a magborsó szalmáját tápérték tekintetében felülmúlja és ennek következtében a találmány szerint nagyértékű állati táplisztté is feldolgozható. '^ A találmány lényegéből az is következik, hogy a növény földből való kiszedésének vagy learatásának időpontját a kívánt érési állapotnak megfelelően, a szárításkor mé<r bekövetkező életfolyamatokra tekintettel •W)

kell megválasztanunk. Mivel a növénynek nem az egész termése van egy adott időpontban ueryanabban az érési állapotban, elkerülhetetlen, hogy bizonyos veszteségek ne következzenk be azáltal, hogy a termés 45 cqry része még nem érte el a szükséges szemképződést, illetve érési állapotot, másrészt pedig a szemeknek az érésben legelőrehaladottabb csekély törtrésze a megszárítás alatt már túlérik és ez a rész gyengébb minőséget mutat. AI tapasztalat sze- 50 rint azonban a még ki nem fejlett szemek okozta veszteségért bőven kárpótolnak azok az előnyök, amelyek a találmány szerinti eljárás foganatosításakor mutatkoznak, a minőségileg gyengébhíszerheket pe- 55 dig úgy távo'íthatjuk el, hogy a nyersterméket pl. triőrözés^el, kézi válogatással beérettség és minőség szerint osztályozzuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szárított zöldborsó előállítására, tt) azzal jellemezve, hogy a még be nem érett, de fogyasztásra már alkalmas termésű borsónövényt termésével együtt a talajtól elválasztjuk, a szabad levegőn, esetleg szárítóban megszárítjuk, megszá- 65 radás után a szemeket az egyéb növényi részektől elkülönítjük és esetleg' a nyers szemes terméket osztályozzuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganá. tosítási módja, azzal jel'emezve, hogy 7,) a borsónövénynek csupán a' talaj feletti részét választjuk el pl. vágás útján a talajtól. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 75 hogy a szárítandó növényeket a levegő hozzáférésének biztosítására felaggatjuk. 4. Az 1—3. igénypont bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a száraz szemeket az so egyéb növényi részektől gépi úton pl. csépléssel különítjük el. 5. Az 1—4. igénypont bármelyike szerin+

i eljárás foganatosítási módja, azzal je -lemezve, hogy a szemek elkülönítése ÓÖ után visszamaradt növényi részeket ta.karmányként hasznosítjuk, pl. takarmánylisztté dolgozzuk fel. Felelős kiadó: dr.. Sájyi István szabadalmi bíró. Szikra Irodalmi és Lap kiadóvállalat, Nyomdai Rt., Budapest, V., Honvéd-utca* 10. Fele'ős nyomdavezető: Radnóti Károly.