135352. lajstromszámú szabadalom • Nyomótalpváltóberendezés varrógépeken

Megjelent 1949. évi február hó 15-én. MAGTAB SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 13535a. SZÁM. I/g. OSZTÁLY. — G-9778. ALAPSZÁM. Nyomótalpvaltóberendezés varrógépeken. Gold berber Sám. F. és Fiai Részvény/Társaság, Budapest. A bejelentés napja : 1943. évi július hó 3, A varrógépeken tudvalevőleg különféle varróműveletefchez különböző nyomótalpa­kat kell a talptartórúd végére szerelni. A ta­lálmány oly berendezésre vonatkozik, amely-5 lyel a talptartórúdra egyidejűleg két vagy több nyomótalp szerelhető, amelyeket egy kézmozdulattal pillanatok alatt lehet váltani. Ezt különösen csoportokban, vagy szalag­rendszerben tömegmimkát végző varrógépek ljj> kívánják meg, amidőn pL egyes, hosszabb időt igénylő munkaelemet végző varrógéppel egy sorba olyan varrógépet kell iktatni, amelynek két vagy több különböző nyomó­talpat igénylő oly iminkaelemet kell el-15 végeznie, amelyeknek összes munkaideje az előbb említett miuikaelemével egyenlő nagy­ságrendű. A találmány szerinti berendezést a varró­gép talptartórúdjára szerelt ágyazódarabon 20 forgathatóan ágyazott váltófej jellemzi, amely .több, a forgástengelyről különböző irányokban kinyúlq talptartócsapot hord. A váltófej forgástengelye a varrógép talp­tartórúdjával párhuzamos, tehát függőleges, 25 vagy pedig arra merőleges, tehát vízszintes lehet. Ez utóbbi elrendezés előnye az egy­szerűség, mert a talptartócsapok mereven ül­hetnek a váltófejen, azonban kényelmesen kettőnél több talpra nem szerkeszthető. A 30 függőleges forgástengelyű váltófejre viszont kényelmesen legalább négy talpat szerelhet­tünk, azonban a talptartócsapokat derék­szögben lecsappanthatóan kell a váltófejre szerelni. A mellékelt rajz mindkét elrendezésnek 35 egy-egy példaképem megoldási alakját mu­tatja. 1. és 2. ábra a vízszintes forgástengelyű váltófej es szerkezet elől- ill. oldalnézete, míg 3. és 4. ábra a függőleges forgástengelyű 40 váltófejes szerkezet oldalnézete, ill. alaprajza. (a) a varrógép nyomótalp-tartórúdja, amelynek alsó végére szorítócsavarok révén a (b) ágyazódarab van megerősítve. Az 1. és 2. ábra szerilit a (b) ágyazó-darab vízszintes 45 furatába a négyzetkeresztmetszetű (c) váltó­fej (cv) ccsapja van forgathatóan ágyazva. A (ci) forgáscsapnak a (b) ágyazódarabból ki­nyúló csavarmentes végére csavart (d) anya segélyével a (ci) csapot ég ezzel a (c) váltó- 50 fejet is a kívánt helyzetben rögzíthetjük. A (c) váltófej két (ei) és (e2 ) talptartó­csapot hord, amelynek egymáshoz képest derékszög alatt, a (c) váltófej forgástenge­lyére merőleges irányban nyúlnak ki sugara- 55 san a váltófejből. A két (ei) és (ea) csapra a szokásos szerkezetű (gx ) és (g2) nyomó talpak szerelhetők fel ugyanúgy, amint különben a varrógép (a) talptartó-rúdjára szerelik a talpat. A lefelé irányuló (ei) talptartócsapot g() pontozottan, a reá.szerelt (gi) talpat pedig teljes vonallal mutatja a rajz. A vízszintes irányú (eg) talptartócsap, amelyen nincs talp felszerelve, teljes vonallal látható, míg az erre felszerelhető második (gä) talpat az 1. fig ábrában pontozott vonalak jelzik. A rajzon a (gi) talp van a munkahelyzet­ben. Ha ennek helyébe a másik (g2) talpat

Next

/
Thumbnails
Contents