135340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémezett szigetelőanyagú szalagok előállítására, valamint ily szalagokból készült villamos kondenzátor és mágnesmag

Megjelent 1949. évi február hó 15-én. MA fiYAR SZABADALMI BÍRrtSAfl SZABADALMI LEÍRÁS 185340. SZÁM VH/g. OSZTÁLY. — B-15ÍÍ62. ALAPSZÁM. Kijárás és berendezés fémezett szigetelőanyagú szalagok előállítására, valamint ily szalagokból készalt villamos kondenzátor és mágnesmag. Robert Bosch G.in. b.H., Stuttgart Ä bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 14. Németországi elsőbbsége: 1941. évi augusztus hó 16. Szigetelőanyagból készült, fémezett szalagok előállítására számos eljárás ismeretes. Ezek közül a léghíjas térben való fémezés bizonyult a legmegfelelőbbnek, aire-5 lyet fémnek hevítés útján való elgőzölögtetésével és a keletkező fémgőznek szigetelőanyagra, előnyösen papírosszalagra való lecsapatásával foganatosítanak. Ennek a? eljárásnak fontos előnye, hogy módot ad a 10 fémezésnek oly sebességgel való elvégzésére, amely lehetővé teszi fémezett dieíektromos szalagok gazdaságos előállítását. A fémezés sebessége tetszés szerint fokozható; fe'.ső határát gyakorlatilag csak a 15 mechanikai áttekercselőberendezések jósága és a papiros mechanikai tulajdonságai szabják meg. Az ezzel az eljárással készített fémbevonatok egyenietesk és vezetőképességük még akkor is alig kisebb a tömör fé-20 mek vezetőképességénél, ha vastagságuk ceak V20 mikron. Ez eljárás hátrányaira már előbb rámutattunk. Ä legfőbb hátrányt a papíros nem kielégítő mechanikai tulajdonságai képezik. 25 A papírosnak elsősorban teljesen száraznak kell lennie, a léghíjas térbe való belépésekor szinte semmi vízgőzt nem szabad tartalmazniia. Az ehhez szükséges gondos szárítás nagyon csökkenti a papíros szi-80 lárdságát. Ha viszont a papíros tartalmaz még vízgőzt, akkor a lecsapódó fémrétég rosszul tapad a papíron és nem tartós, Az ismert eljárás másik hátránya a fémezendő anyagoknak a fémezéssel járó hő okozta igénybevétele. Ez korlátozza a fém- 35 bevonat Vastagságát, mert az alapanyag alkotta, alátét felületegységéhez vezetett hőmennyiségnek nem szabad az alátétre káros nagyságot elérnie. Minél nagyobb tehát a felvitt fémgőz hőtartalma, annál 40 rövidebb ideig szabad a fémgőznek a választott alátétre hatnia, azaz annál kisebb vastagságot ér el a felviendő fémréteg. Kondenzátorok készítéséhez használt fémeknél, cink és kadmiumnál még könnyen 45 felvihető papírosra a szükséges vastagságú fémréteg. Ha azonban a kondenzátor fegyverzetét rézből kívánjuk előállítani, ami a réz jobb vezetőképessége miatt némely esetben ajánlatos volna, nehézségek támad- .50 nak a réznek az alátétre történő nagyobb melegleadása következtében. Majdnem le hetetlen az ismert eljárás alkalmazása például mágnesesen vezető oly csévemiagok előállításánál, amelyek szigetelőanyagnak, 55 például papirosnak és mágnesesen vezető anyagnak, 'például vasnak, egymással váltakozó rétegeiből vannak. Elfogadható mágneses vezetőképesség eléréséhez a rétegeknek le'galább'is néhány mikron vastagságúaknak go kell lenniök, viszont a vasgőz hőtartalma többszöröse például a cinkgőz hőtartalmának s az ebből adódó hőterhelést a papíros már nem képes elviselni.