135304. lajstromszámú szabadalom • Nem üvegből készült optikai elem, ilyent tartalmazó optikai rendszer és eljárás előállítására
135S0Í* • 3 2,4 mm-t tesznek ki. A formát tehát a termékhez képest nagyított léptékben igen pontosan állíthatjuk elő, ami előnyt jelent. Említettük már, hogy a találmány szeú rinti optikai elem mechanikai elLenáiülióképességét főleg az elem szervetlen anyagú rétege szabja meg. Ennek következtében a találmány szerinti optikai elem egyik előnyös foganatosításánál azokat a réte-10 geket melyeknek legalábbis a kiinduuíásá anyaga alacsony hőmérsékleten alakítható, igen vékonyra készíthetjük, úgy, hogy ennél a foganatosításnál a kiindulási anyag a legvékonyabb helyén legnagyobb vaslö tagságának egyharmincadánál is vékonyabb vastagságú lehet. Ennek előnye, hogy az ebből az anyagból készült eilemrész igen vékony lehet, úgy, hogy ki van zárva, hogy az e-emrész nagy vastagság-20 különbségei az előállítás közben egyenetlenségeket idézhessenek elő. A találmány szerinti optikai elem különösen alkalmas oly optikai rendszerekhez, melyeknél a minőség döntő szerepet 25 játszik, pl. látcsövekhez, fénykéuezőgépekhez. vetítőgépekhez, szpektógráíokhoz. mikroszkópokhoz és hasonló készülékekhez. Ez különösen érvényes abbéin az esetben, ha az alacsony hőmérsékleten alakítható ;50 szerkezeti vagy legalábbis kiindulási anvagú elemrészben az oiptikai tengely irányában a1 vastagságkülönbségek kicsinyek, pl. 2 mm-nél kisebbek. Az; ilyen csekély vasl^gságkülönbségeknél adódó :.i5 nagy pontosság valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az elemrész előállítása közben az anyagban egyenetlenségek gyakorlatilag nem lépnek fel. Nyilvánvaló, hogy ilyen rétegeket üveg-40 lemez vagy lencse mindkét oldalán is al kaim aizh atu nk1 . A találmány szerinti ootikai eleim további foganatosítása szerint a szervetlen anvagú réteg párhuzamos sík, (planpaíö rallel) haitárolófelületű. Ez a foganatosítás különösen előnvös, ha az alacsony hőmérsékleten, alakítható szerkezeti vagy legalábbis kiindulási anyagú réteg igen vékony, mely esetben a szervetlen anvagú 50 ré'eg gyakorlati lag kizárólag iámasztószervet alkot. Azt találtuk, hogy a találmány sze• rinti optikai elemet igen előnyösen alkalmazhatjuk, oly optikai rendszer alkat-55 részeként, melyet Schmidt a «Zentralzeitung für Mechanik und Optik« című folyóirat 52. évfolyamának 2. füzeiében ismertet, mely a rendszerben fellépő gömbi eltérést helyesbítő elemet tartailimaz. Az ilyen rendszereknél, a kívánt helyesbítő 60 hatást tudvalevőleg eredetileg sík üveglemeznek felületi csiszolásával kölesönö.zik. Ez a csiszolási eljárás azonban rendkívül költséges, mert az üveglemez he-, lye^b'tő felületében fellépő vastagságkü- 65: lönbségek igen kicsinyek, a legtöbb esetben néhány tizedmilliméter nagyságúak. Minthogy ebben az esetben a helyesbítő elemnek csupán az a feladata, hogy helyesbítő hatást fejtsen ki, a pairaxiális 70 körzetben optikailag hatástalan.. A találmány alkalmazása esetén az illető üveglemez párhuzamos sík felületű lehet és a pl. mintában sajtolt vagy formában zseílatinozódó anyagból alakított helyes- 75 bítő e'emet hozzáragasztjuk. A mintát tetszésünk szerinti számú helyesbítő elem előállítására használhatjuk-A találmány szerint előnyös, ha az ilyen optikai rendszerben a helyesbítő 80 elemnek az ezt hordozó, szervetlen rétegtől elnéző oldatát már rendszer-elem, pl. lencse, tükör, üveglemez, stb. védi. A helyesbítő elemet objektívban, pl. az obektívlencsék egyikén, rendezhetjük el, 85 még pedig akként, hogy az elemet az a lencse, amelyen elhelyezkedik, vagy a további lencsék vagy. ezek együttesen kívülről jövő érintés vagy sérülés e'llen védjük. !)(> A találmány szerinti optikai elemet előnyösen akként állítjuk elő, hogy a« átlátszó réteget, melynek legalábbis kiindulási anyaga alacsony 'hőmérsékletem • alakítható, a , hordoziíszervet alkotó szer- 95 vétlen anyagú rétegre minta segélyével sajtolás, sajtoló-öntés, fröccsentés vagy fröccsöntés révén visszük fel. Az átlátszó réteg egyes, esetekben a hordozótesthez önmagától tapad, más esetekben a rétegek 100 egymáshoz-erősítésére erre alkalmas ragasztót használunk. Ha a találmány szerint azt a szerkezeti anyagot, melynek legalábbis kiindulási anyaga alacsony hőmérsékleten ala- 105 kítható, zseMinozható anyag alkotja, előnyösen az alátétet alkotó szervetlen anyagú rété'? felett alkalmas méretű formát rendezünk el és az oldott, zseí almozható anyagot ebbe a formába juttatjuk. A zse- 110 latinozható anyag zselatinozódása és száradása után a szervetlen anyagú alátétein zse1 almozott anyagból készült kívánt méretű réteg van, melynek a forma alakja és a zsugorodás foka következtében a 115 kívánt alakja van. Minthogy ez a réteg az alakítás közben az alátéthez tapad.
