135262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás n-butilén előállítására

Megjelent 1949. évi január hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135362 SZÁM. IV/ih/'l. OSZTÁLY. — F-10406. ALAPSZÁM. Eljárás n-butilén előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1943. évi április hó 15. Németországi elsőbbsége : 1942. évi április hó 16. dolgozunk, mert ekkor is jó kitermelést ka- 35 punk. A hőmérséklet az átáramoltatott gőz mennyiségétől függ; általában 500—570 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk, és oly áramlási sebességet alkalmazunk, hogy a beadagolt bútilklorid fele vagy kétharmada .40 a reakcióban részt vegyen. Megfelelően ala­csonyabb hőmérsékleteken kisebb átáram­lási sebességgel és magasabb hőmérséklete­ken nagyobb sebességgel dolgozhatunk, azonban magasabb hőmérsékletek alkalma- 4-5 zásánál nem kívánt hasadási termékek ke­letkeznek. Mivel magas bontási hőmérsék­letek esetében nagy átáramlási sebességet alkalmazunk és másrészt nagy me'iegmeny­nytGéget is be kell vinnünk, célszerűen kisebb 50 keresztmetszetű csövekkel dolgozunk, hogy kis reakciós tér mellett nagy felület álljon rendeklezésünkre. A nyomást célszerűen olyan nagyra vá­lasztjuk, hogy a reakciós elegyet nem túl 55 alacsony hőmérsékletű vízzel vagy oldatok­kal való hűtés útján csepfolyósíthassuk. Erre a célra általában 8—20 atm. közötti nyomás alkalmas. Meglepő módon a maga­sabb nyomás- alkalmazása a klórhidrogén 60 lehasadását nem befolyásolja károsan. A nyomás alatti kondenzálással kapott csenpfolyós reakciós elegyet, adott esetben a lényegileg lehasadási termékekből, mint metánból vagy hidrogénből álló nem kon- 65 denzálódott összetevők expardáltatása után, nyomás alatt frakcionáltan lepároljuk, mi­közben először a klórhidrogént, majd az Ismeretes, hogy n-butilént akként állíta­nak elő, hogy gőz alakú n-butilkloridból magasabb hőmérsékleten, adott esetben ka-» talizátorok jelenlétében klórhidrogént hasi-' 5 t?nak le. Az n-butilént az ekként kapott keverékből ismert javaslat szerint akként választják el, hogy a klórhidrogéntartalmú reakciós gázt hígított sósavval mossák, mi­közben a klórhidrogén könnyen oldódik. Ez 10 a feldolgozási mód azzal a nehézséggel jár, hogy a korrózióveszély miatt nem fémes, saválló anyagból készült berendezésben kell dolgozni. Ügy találtuk, hogy az n-butilént n-butil-15 kloridból különösen előnyösen állíthatjuk elő, ha a gőzalakú butilkloridot magasabb hőmérsékleten és magasabb nyomáson bontjuk el, majd a nyomás alatt álló re­. akciós elegyet hűtés segítségével csepp-20 folyósítjuk és a klórhidrogént az n-butilén­től magasabb nyomás alatti frakcionált le­párlással különítiük el. Mivel a butilénnek a klórhidrogéntől való elválasztásánál víz nincs jelen, az eljárást minden korróziós 25 veszélv nélkül fémes anvaqokbol készült készülékben fogan atosíth at juk. A találmány szerinti eljárás elsq munka­szakaszában, vagyis az n-butilklond elbon­tásakor a ki'ndulási anyag gőzeit cél-30 szerűen ió hővezető anvacból, pl. vasból vagy öntött acéftnl készült hevített csöve­ken vezetiük át. A klórhidroqént lehasító szokásos katalizátorokat is alkalmaználak, azonban egyszerűbb, ha üres csövekben

Next

/
Thumbnails
Contents