135239. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostok feltárására

Megjelent 1949. évi január hó 15-én. 5f A fí Y AR S Z A B A I) A L M I li I R 6 S Á 8 SZABADALMI LEÍRÁS 135239. SZÁM. XIJI/a. OSZTÁLY. — B-15481. ALAPSZÁM. Eljárás rostok feltárására. Basier Hermann gyáros, Berlin-Dahlem. A bejelentés napja: 1942. évi június hó 2. Papírosnak, kéregpapírosnak és lemezeknek iából, szaunából, vagy fflvekbő. vialó előállításakor a rostokat vagy mechanikailag, vagy vegyileg, vagy pedig a mt-5 chanikai és vegyi eljárás egyesítésével tárják fel. A rostokra való bontás legegyszerűbb mechanikai módja a fának jelentős vízmennyiség alkalmazásával való horzsolása 10 durva kövön, Ezt akár hidegen, akár meleg alkalmazásával iehet végezni. A horzsolt fát osztályozni is szokták és a ,nem teljesen felbontott rostnyalábokat úgynevezett finomítókban, azaz kőből vagy fémből való 15 két forgó durva korong között tovább bontják egyes rostokra. Ez a művelet is nagy vízmennyiséget igényel a rostanyagnak a korongok között való átsodrására. Ily finomítókat arra is használnak, hogy 20 aránylag, nagy fadarabokat 200 C°-ig terjedő hőmérsékleten gőz jelenlétében rostokra bontsanak. Ilyen berendezések azonban költségesek, bonyolultak és különleges műszaki kialakítást igényiéinek. További 2b hátrányuk, hogy a rostanyag kielégítő feltárásához jelentős mennyiségű gőzre van szükség. Megkísérelték már nagy nyomású gőzzel telt zárt vasedényékbe helyezett fada'-a-30 bóknak olymódon való szétbontását is rostokra, hogy a fába benyomult gőz nyomását fúvóka segélyével hirtelen csökkentették. A vegyi úton való feltárás foganatosítása végett a fát tömény nátron-, szulfát- 35 vagy szulfitoldatban nyomással vagy éneikül hosszabb ideig kezelik s evvel a rostanyaghordozó fa jellegét vegyileg megbontják, azaz a fákat, lignineket és a félcelluloze alkatrészeket eltávolítják, felold- m ják és így többé-kevésbbé tiszta sejtanyagot, illetőleg cellulózét kapnak. A horzsolási eljárásnak az a hátránya, hogy a fa szerkezete, főleg maga a rost, szétszaggatódik és egyenetlenné válik, mi- 45 nek folytán a termék csak rosszabb minőségű papír és kéregpapír előállításához való járulékos anyagként használható. A vegyi feltárás viszont, amely említésreméltó mechanikai erők alkalmazása nélkül lehetővé 50 teszi a rostszerkezet teljes szétbontását egyes rostokra, sejtanyag készítésekor a rostokat túlságosan is szabaddá-teszi, úgy, hogy ezek teljesen elvesztik fajelíegüket és lágyságuk és símu'lékonyságuk miatt alkalmatlanokká válnak kemény kéregpapíros vagy kemény lemezek, azaz fához hasonló lemezek előállítására, hanem — éppen a fajelleg teljes hiánya miatt — rendesen csak papírosgyártáshoz használhatók. Ezenfelül a vegyi eljárás aránylag kevéssé gazdaságos is, mert kb. 50% anyagveszteséggel jár. A találmány szerint növényrészeket,- pl. fadarabokat magában véve ismert vegyi 65 eljárással való előzetes kezelés, pl. a fél-Öí) 60