135143. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tűzfegyver
Megjelent 1948. évi október hó 15-én. MAGIAK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS . 135143. SZÁM. XIX/a/b. OSZTÁLY. — W-?44«. ALAPSZÁM. Önműködő tűzfegyver. Waffen wer ke Brünn Aktiengesellschaft cég", Brünn. A bejelentés napja: 1943. évi augusztus hó 7. Németországi elsőbbsége: 1942. évi augusztus hó 8. A találmány önműködő tűzfegyverre vonatkozik, kiváttkópen oly kivitelű kélrészű forgócsuklós závárzattal, melynek tagjai lőhelyzetben negatív irányban meg-5 tört vonalban fekűsznek, mikor is a fegyver csuklós závárzata egy helytálló fegyverrészen van elreteszelve és. a fegyver kilövésekor a lőporgázok hatása alatt a fegyver egyik mozgó része által vezé-10 reit étik. Fent említett kivitelű ismert forgócsukilózávárzatok általában két tagból állnak, melyek vagy felfelé vagy oldalirányban kihajlítva összetolhatok. E két 15 tag középső csuklója rendszerint a csuklós závárzat végforgáspantjait összekötő egyenes alatt van, amivel a lőhelyzetben a tulaj donképeni záródugattyú bizonyos eireteszelését kívánják elérni. A záródu-20 gattyú jobb elreteszelése végett ezenkívül a forgócsuklós závárzatnak a záródugiattyúval közvetlenüli össze nem kötött tagját oly szervekkel, pl. szemölcsökkel látják el, amelyek valiamely helytálló fegyver-25 résszel egyműködésbe hozhatók. Ezeknek az ismert szerkezeteknek több . súlyos hátrányuk van. Elsősorban is a csuklótagok a tüzelésnél fellépő lökések következtéiben különösen a csuklópontokon SO erős kopásnak vannak kitéve, úgyhogy a fegyver már aránylag rövid idő múlva megbízhatatlanná Skálák, Ezen a hátrányon a záródugattyúval közvetlenül össze nem kötött csuklótagon elrendezett szemölcsök segélyével történő járulékos el- 35 reteszelés sem képes segíteni, mert a fegyver működésére döntő befolyással bíró középső csukló ebben az esetben sincs a fellépő' lökésekből! semmiképen tehermentesítve. Az ilyképen elrendezett szemöl- 40 csök alkalmazása tehát gyakorlatilag semmi előnyös hatással nem bír. Ezeknek a szerkezeteknek még az a hátrányuk is van, hogy a záródugattyú, elülső véghelyzetének elérése után, a csuklós zár 45 negatív irányú betörése, behajlása alatt némiképen újra visszarántódik, úgyhogy a fegyvercső, ill. a töltéinykamra lezá^ rása meglazul, ami nem kívánatos. Ez a meglazulás önmagában véve ugyan ren- 50 desen csekély, de a forgócsuklós závárzat legjobban igénybevett középső csuklójának előrehaladó elhasználódásával növekszik és végül már megengedhetetlen értékeket ér el. Fentiekből kitűnik, hogy 55 a forgócsukló'závárzat problémájának állása lényegében még nem oldotta meg a záralkatrészek elhasználódásának kérdését. Azt találtuk, hogy az ismert forgócsuk- 60 ilós závárzatú fegyverek említett hátrányai a závárzattagok legmesszebbmenő ' tehermentesítés mellett egyszerű, de mégis hatásos módon kiküszöbölhetők. Ily módon nemcsak a fegyver főrészeiniek el- 65 használódását csökkentjük a minimumra, hanem a fegyver megbízhatóságát is javítjuk és ezáltal élettartamát is meghoszszabbítjuk. ,