135110. lajstromszámú szabadalom • Leszakítással dolgozó érintkezőberendezés, kiváltképen áramszaggatókhoz
L 35110. 3 áramsűrűségű pályái egymástól távolabbra fekszenek & az áram által okozott felmelegedés a nagyobb tényleges ériintkezőfelület miatt kisebb, a hőelvezetés kedvezőbb: Hia 5 a fenti példánál feltesszük, hogy a belső atmérő 2.47 mim, ezzel szemben „ külső átmérő 3.5 mm, iá (D) függőleges hegesztési felület -az 1. ábrában 0.25 mm, akkor a tömör érintkező tömege úgy aránylik 10 az üregeséhez, mint 2:1, ezzel szemben a tömör érintkező hegesztési felülete úgy aránylik az üregesélhez, mint 1.4 : 1. Ebből látható, hogy üreges.érintkezőnél iá hőelvezetés tisztán fémes és messzemenően 15 jobb. Ehhez járul még a következő: A levegő, -illetve a íhiidrogén-lhűtés jobban, érvényesül, -mert a felmelegedett felületek az érintkező szélén vannak és laz érintkezőt belülről kifelé az állandóan megújuló gáz 20 hűti. 3. A találmány szerinti érintkezőre jellemző, laz érintkező könnyű beállítása. A 4. ábra szerint két érintkező közé (a) mes'ermérőt helyezünk és az érintkezőrúgókat sak ezután csavarjuk össze. Ilymódon kétérintkez'ő s-zernbenfekvése állandóan biztosítva van. Ezenkívül ,a mestermérőn- levő (iá) lemezkének helyzetéből — mely pontosan olyan vastag, mint laz -érl-ntKezők előírt távolsága egymástól — azonnal Játható, vájjon az érintkezők szögben állnak-e és hogy az -érintkezők távolsága megfelel-e. A találmány szerinti érintkezők kialakításával, valamint a mestermérő -használatával 85 a szaggatónak az eddiginél összelhasonlíthatatlianul jobb beállítását érhetjük el. Ez egyet jelent a szaggató sajátságainak csekélyebb szórásával,, .valamint a tényleges érintkezőfelület további növelésével. . 40 4. Míg az 5. ábra szerinti érintkezőknél az érintkezők közé zárt levegőnek a szaggató tulajdonságaira semmiféle 'befolyása ' nincs, addig a találmány szerinti .'érintkezőknél a (C) üregbe bezárt levegőnek a 45 szaggató tulajdonságainak mértékadó részié van. Kísérletileg bebizonyított tény, hogy két üreges érintkező, mely egymásra ütközik, jelentékenyen- ütésmentesebben dolgozik, mint a tömör érintkezők, ami arra 50 vezethető vissza, hogy az érintkezők könnyebbek 'és hogy a légkamrákban összenyomott levegő kevéssel az összeütközés előtt eltávozni törekszik és ezért az ellenérintkezőrúgó előfeszültségét csökkenti, 55 még mielőtt az érintkezők összeérnek, illetve az ellenérintkezőnek még kezdősebességet is ad -5. Az érintkezők léghűtése- olymódon történik, hogy a légkamrak szivattyúként működnek és a levegő ,a hatásos érintke- 60 zési pontok felett nagy sebességgel áramlik és azokat hűti. Tömör érintkezők léghütése ezzeii szemben csaknem teljesen hatástalan, mert a léghuzam az érintkező, közepén sohasem áramlik nagy sebességgel. 65 Az -érintkező széle fölött nagy sebességgel áramló levegő levált anyagrészecskéket is magával sodor és azokat vagy az érintkező közepe felé vagy kifelé fújja. Mindkét esetben ártalmatlanokká válnak, minek folytán 70 az érintkező élettartama növekszik. 6. Az érintkezőnek az 1. ábrában példaként merőlegesen kialakított (D) hegesztési felülete az érintkezőt, biztosan rögzíti helyzetében és üzemben ez nem csúszhat el 75 oldalirányban. Szegecselésnél a szegecselő kalapács nyomását az érintkezőfelülettől teljesen távol is tarthatjuk, aminek következtében szegecselési selejt nem keletkezhet és a szegecselési nyomást tetszéssze- 80 rint fokozhatjuk. A -láthtatlan hajszálrepedések keletkezését is, teljesen kiiküszöböljük. 7. Minthogy nagyértékű érintkezők mindenkor nemesfémből készülnek, természetszerűleg nagy előny az, h-a a nemesfém- 85 felhasználás az érintkezési tulajdonságok egyidejű javítása mellett felére csökken. Ezzel olyan, esetekben, melyekben - anyagi okokból -nemesfém használata lehetetlen, adva van, a nemesfém használatának a le- 90 hetősége. Szabadalmi igénypontok: 1. Lesz akit ássa 1 dolgozó érintkezőberendezés kíváltképen sík ér-intkezőfelületekke'l. rezgő -áramiirányítókhoz, melyre jel- 95 lemző, hogy az érintkező anyagnak egymással szembenfekvő érintkezőrészei olyan alakúak, hogy az érintkezésadás' a középső övezeten- kívül történik. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés ki- 1^0 vitel-i .alakja, melyre jellemző, hogy az érintkezést adó anyagrészek gyűrűalakú övezetben fekszenek. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, 105 hogy az érintkezők olyan zárt gyűrűk, melyek az érintkezők mozgásával egyidejűleg azt a légkört, melyben az -érintkezők dolgoznak, mechanikailag lehetőleg erősen befolyásolják. . ^Q 4. Az 1—3. igénypontok -bármelyike szerinti berendezés- kiviteli alakja, jellemezve alátétjének csapszerű toldatára helyezett érintkezőgyűrűvel.
