135093. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tűzoltó berendezés

s l3S093i zárva tartja, de hő hatására működő (termo­sztatikus) berendezés azt a beállított hő­fokhatár elérés'ekor nyitja. A rajz, példaképen, olyan szerkezetet mu-5 tat, melynél a vízpermetet oltógázba ke­verjük. A rajz szerinti megoldásnál az oxigén­mentes oltógáz az (1) nyíl irányában áram­lik a tűz felé. Ezt az oltógáz áramlást kéz-10 zel vagy önműködően indíttatjuk el. Az oltó­gáz csővezetékében oly (2) csődarab van, melyet egy helyen a (3) vízköpeny vesz kö­rül és) ebből a köpenyből a víz finom suga­rak, illetve vízpermet formájában a (4) nyí-15 lásokon át juthat a (2) cső belsejébe. Ha a víz befúvatása megtörténik, akkor a gyor­san áramló gáz a vizet magával ragadja olykép, hogy a gáz és a kis vízcseppek na­gyon jól elkeverednek. 20 A vízáramlás önműködő megindítása vé­gett *a (3) köpeny az (5) szelepházzal áll kapcsolatban, melyben a (14) szelep, nyi­tott állapotban, a (6) nyíl irányából jövő vi­zet, nyomás alatt, a (3) köpenybe engedi. A 25 szelep (7) rúdja a (8) kengyellel tartott, tá­guló: (9){ tartállyal van összekapcsolva és ezt a tartályt olyan — magában véve is­mert — folyadékkal) vagy gázzal töltjük meg, amely hő hatására nagy mértékben 30 kitágul, illetve összehúzódik. A (9) tartály fenekét képező (10) lemezzel a (7) szelep­rúd a (11) tágulóelem révén függ össze. A szeleprudat a (12) nyomórugó állandóan zárt helyzetébe igyekszik szorítani. Azon a 85 helyen, ahol a szeleprúd az (5) szelepházon megy keresztül, (13) tágulóelem van, mely . hasonló szerkezetű, mint a (9) tágulóelem vagyis fölül mereven és légmentesen függ össze a (7) szeleprúddal, alul pedig légmen-40 tesen az (5) szelepházra van erősítve. A (11) és (13) tágulóelemek célja, hogy a szeleprúd átvezetéseinél ne kelljen töm­szelencét alkalmazni, amely megbízhatatlan működésű gépelem. 45 A leírt szerkezet működése a következő. Tűz esetén (pl. 70 fok elérésekor) a helyi­ségben lévő, olvadó záródugók azonnal ki­olvadnak és ekkor az összes gázvezetéke­ken át, így tehát a (2) csövön át ismegin-50 dul az oltógáz kiáramlása és ezzel egyide­jűleg a tűz elfojtása. Azoknál a gázkiveze­téseknél azonban, melyek a tűzfészek köze­lében vannak és így igen nagy hőhatásnak vannak kitéve, a (9) tartályban lévő. folyadék 55 erősen felmelegszik, tágulni igyekszik és ez­által az a törekvése, hogy az összes táguló­elemeket széthúzza és a (12) rugót össze­nyomja vagyis a (14) szelepet megemelje. A beállítás olyan, hogy az előbb említett hő­foknál magasabb hőfokon, pl. 500 foknál a 60 (9) tartályban lévő gáz vagy folyadék fe­szítő ereje már megemeli a (14) szelepet és ekkor a víz áramlása megindul vagyis az oltógázba, a (4) nyílásokon át, a víz kevere­dik. Ezzel azt érjük el, hogy a tűz közvet- 65 len közelében nemcsak oltóhatású gáz, ha­nem hűtőhatású vízpermet is áramlik a tűzre, az tehát lehűl, ami a már említett módon igen előnyös. Vízkár azonban nem keletkezik, mert a víz porlasztott állapotban 70 csak a tűz közvetlen közelében és csak aránylag* kis mennyiségben, továbbá finom permet alakjában áramlik ki. Ha azután az oltógáz és a vízpermet ha­tása alatt a tűzfészek és közvetlen környe- 75 zete anyira lehűlt, hogy a hőmérséklet az előre megállapított határ, tehát a fenti példa szerint 500° alá esik, a folyadék a (9) tar­tályban annyira összehúzódik, hogy a (14) szelepet a (12) rugóerő hatása le tudja 80 zárni és ezáltal a víz áramlása megszűnik. Ilymódon tehát elértük azt, hogy a gázzal együtt mindig csak annyi víz áram­lik ki az oltóhat'ás/ tökéletessé tétjeiére, amennyi a hűtéshez kell és mindig csak ak- 85 kor, amikor hűteni kell, továbbá csak ott, ahol hűteni szükséges. A fentemlített, ma­gas1 hőfokhatár, pl. 500—600 fok azért elő­nyös a leírt szerkezetnél, mert biztosítja azt, hogy tényleg csak a tűzfészek mellett áram- 90 lik ki a víz. Ha a találmány szerinti szerkezetet csak vízzel működő „sprinkler" berendezéseknél használjuk, akkor a rajz baloldalán lévő gázvezeték elmarad és a (9) tartállyal, vala- 95 mint a rugóerővel működtetett szelepszer­kezet csak arra való, hogy a hőfok emelke­désekor a víz áramlását megindíts'a, ősök« kenésekor pedig elzárja. Ez esetben a hő« fokhatárt, természetesen, sokkal aláeső* 100 nyabbra, pl. 80 fokra vestezük, a szerkezet tehát olyan, hogy a (9) tartály 80 fokra fel­melegedett folyadék- vagy gáztartalma már megemeli a (14) s'zelepet, a vízzel való oltás tehát megindul, de a hőmérséklet csökké- 105 nősekor a szelep megint zárul. Aszerint te. hát,,, ahogyan a tűz ég, illetve terjed vagy szűnik, mindig csak ott és csak akkor áram­lik ki a víz, ahol illetve amikor arra steükség van. Olymódon fölösleges víztömegek nem 110 áramlanak ki és a vízkár lényegesen csök: ken, esetleg nullával lesz egyenlő. A (9) tartály helyett, természetesen, bár­minő más! termosztatikus, tehát hő hatására működő szervet is alkalmazhatunk, pl. olyat, 115 melynél bimettalikus rúd emeli a szelepet

Next

/
Thumbnails
Contents