135077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolópor előállítására

2 , 135077. Célszerűen ialkoholos oldatban .adagolunk. Minthogy az ilyen savak ÜL savanyú észterek a >niég 'folyékony kondenzációs termékben rossz oldahtóságuk miatt alig, ill. csak 5 lassan hatnak, a lkész sajtolópor kondenzációs foka is viszonylag, alacsony. A szárítás alatt már mutatkozó katalizáló hatás az ilyenkor egyébként fellépő formaldehid-veszteséget megakadályozza. A kész sajtolópor 10 feldolgozásakor vagyis a meleg sajtolás folyamán viszont a katalizáló savak, ill. savanyú észterek a sajtolóporral összeolvadnak, ill. az olvadékban oldódnak és a magas hőmérsiék'leten különösen erélyesen gyantásí-15 tanak, miinek következtében az alacsony kondenzációs fokú termékek nagyon: rövid idő alatt teljesen kikeményített műgyantává alakulnak át. A találmány szerinti eljárás során cél-20 szerűnek bizonyult iá kondenzációs elegyhez kevés szerves amint hozzáadni, ami a kapillaritást leszárítja, ilykép az alkatrészek benső keveredését előmozdítja, továbbá az olvadt sajtolópor folyását is fo-25 kozza. Az így hozzáadott szerves amin a formaIdehid-felesleggel' szintem elgyantásodik. A találmány szerinti eljárással előállított sajtolópor teljesen egyenértékű a íorm maidöhidHfelesleggel készült, ill. a szárítás és sajtoiás folyamán a fölös formaldehidet elvesztő sajtoióporokka'l; ezekhez képest azonban még azzal a további előnnyel is rendelkezik, hogy miután a sajtolás folya-35 mán nem távozik el belőle formaldehid, a készre sajtolt tárgyak szerkezete egyöntetűbb, vagyis hólyagok, likacsok stb. nem keletkeznek. Az eljárás tehát, legalább is azonos minőség és jobb sajtofhatóság melí'i lett, formaldehid megtakarítással jár. Megtakarítás áll elő tüzelőanyagban is, miután a sajtolópor előállítására irányuló eljárás, a szárítási művelet kivételével, közönsége« hőmérsékleten vihető ki. 15 1- kiviteli példa. , !00 kg karbomidot. 250 liter 40%-os formaldeliid'oldatban oldunk, majd a formaldeb idoldiatban foglalt hangyasavtól savanyú oldathoz 3 kg 25%-os ammóniavizet és 0.25 5f) ke trieüléntetramint adagolunk. Az ilykép előálló semleges, ill, közel semleges kémhatású oldatot kb. 24 órán át állni hagyjuk. Ezen idő eltelte után még 14—17 kg karbamidot adunk az oldathoz, úgyhogy a karbamid 55 és formaldehid aránya kb. 1:1.75 mol. lesz. Ezután 0.80—0.25 kg adipinsav alkoholos oldatát öntjük az oldathoz és az egészet alaposan elkeverjük, amikor is az szjrup.egész kenőeskonzisztenciájúvá válik. A kapott termékhez 165 kg finomra őrölt gya- 60 pothulladékot adunk és az egészet pl. dagasztógépben bensőleg összekeverjük. Kb. 1—2 órai.keverés, ill. gyúrás után a kapott homogenizált tésztaszerű anyagot pl. szalagsajtóba vezetjük. Az innen kikerülő vé- 65 kony szalagokat 3—5 órán át, légszárítószekrényben, 70°-ot meg nem haladó hőmérsékleten szárítjuk, majd' finomra őröljük. Az. így kapott sajtolóport 145°-on 200—500 kg/cm2 nyomáson dolgozzuk fei TO a szokásos formákban; a sajtolási idő.milliméterenként (vastagságra számítva) V2— 1 perc körül van. A sajtolt tárgyak kü'önöskép világos színűek, vékonyabb rétegben áttetszők, vízállóak és jó mechanikai tulaj- 75 dbnságúak. 2. kiviteli példa. 100 kg karbamid 250 liter 40%-os formaldehidoldatban oldunk, azután 0.2 kg marónátron és 0.19 kg etiléndiamiínt adunk so hozzá. Az oldathoz, 24 órai állás után, még 14—17 kg karbamid és 0.3—1 kg világos gyantasav alkoholos oldatát adjuk, majd 165 kg faliszttel összedagasztva az 1. példában közölt módon tovább dolgozzuk fel. 85 A kapott sajtolóporból előállított • sajtolt tárgyak a felhasznált faliszt színe szerint viliágoiáabbak vagy sötétebbek, vízállóak és. jó mechanikai tulajdonságúak. 3. kiivitélíi példa. ' 90 100 kg karbamidot 250 litr 40%-os formai delhidoíd a than oldunk, 3 kg 25%-os aramóniaoldatot és 0.22 kg dietiléntriamint adunk nozzá és az egészet 24 óráig állni hagyjuk. Ezután 14—17 kg karbamiídot és 95 0.25—2.5 kg adipinsavasmonogliccrinesiter alkoholos oldatát adjuk az oldathoz és 165 kg fehérített facellulózzal az 1. példában ismertetett módon tovább dolgozzuk fél. Az így kapott sajtolóporból sajtolt tárgyiak 100 külsőleg 'hasonlatosak az I. példa szerintiekhez, azonban ezek minőségét nem érik el. 4. kiviteli példa. Ügy járunk el, mint az 1. példa szerint, 105 azonban töltőanyagként gyapothulladék helyett leguminózalisztet (pl. ricinusmaglisztet vagy szójabablisztet) alkalmazunk. Az így kapott sajtolóporból sajtolt tárgyak átlátszósága jobb, mint az 1. példa esetén és yo bizonyos mértékig mechanikailag is megmunkálhatok. A találmány szerinti eljárás természetesen egyéb töltőanyagokkal vagy ilyenek keverékével is kivihető. Ugyanígy alkalmaz-" j^, hatók színezőanyagok és egyéb szokásos adalékok, pl lágyítószerek, a tapadást gátló szerek stb,