135046. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ízzókatódás és gáz- vagy gőztöltéses, illetőleg gáz- és gőztöltéses áramirányítócsővel, melynek kisülési pályáját mágneses mező metszi
135046. 3 Előnyös, ha a katóda két oldalán vezető testeket, pl. lemezeket rendezünk cl a mágneses erővonalakhoz keresztben és az anódát Vagy. anódákat gyűrűalakúan és ehhez 5 a tengelyhez képes't részarányosán állítjuk fel a katóda körül, mirnellett ezek a hátrálótestek legalább a katódának az erővonalak- irányában való vetületét elfedik és egymástól előnyösen akkora távolságban van-10 naiv, hogy közelítőleg az e távolsági!)! függőívfcszültség minimumát kapjuk. A találmányt megalapozó kísérleteknél ugyafnis kitűnt, hogy ennek a függvénynek minimuma van. Különben egyenlő körülmén nyék között az ívfeszültség éppen úgy növekedik a mágnes' mező sarktestei közötti túlságosan nagy távolság esetében, amely akkor keletkezik, ha a határolótestek egymástól túlságosan messze vannak, mint 20 ahogy növekedik a kisülési térnek a rnágii estes mező irányában való, túlságosan kis mérete esetébén, amely a határolótestek közötti, túlságosan kis távolságnál keletkezik. 25 Az előzőket különösen előnyösen használhatjuk fel úgy, hogy a csőben a katóda mindkét oldalán lévő sarktesteket vagy s'arksarúkat határolótestekként alkalmazzuk, mkncllett előnyös, ha a határolóleste:•'.() ket katódapotenciálra vagy olyan potenciálra kapcsoljuk, amely a katódához képest legfeljebb néhányszor tiz Volt-tal negatívabb vagy néhány Volt-tal pozitivabb. Az utóbbinak egyes esetekben az az előnye, :sr> hogy ívfeszültség az áteresztési irányban még tovább cs'ökkcn. Célszerű, ha az anódát vagy anódákat és a katódát egymástól az anóda vagy anódák belsejében lévő ernyő különíti el, elönyösenV 40 akként, hogy az összes egyenesek, melyeket egyrészt a katóda. hatékony felületének tets'zőleges pontjai, másrészt az anóda felületének pontjai között húzhatunk, az ernyőt metszik. Ez esetben a cső rekesztőké-4,-> pességét erősen növelhetjük, hta megakadályozzuk, hogy a katódából származó részecskék az anódát egyenesvonalú, pályán elérjék. Ezt az anóda és katóda közötti árnyé-5-) kóló perselyt nem-mágneses anyagból kell készítenünk, vagy legalábbis olyan mágneses anyagból, amely az üzemi hőmérsékleten a katóda hőfejlesztése következtében a Curie-pont feletti hőmérsékleten van. ,-)5 A találmány Szerinti berendezésnek különösen kedvező szerkezetét kapjuk, ha a cső belső szerveit, melyek között nagy fe.-^zültségkülönbség, pl. a cs'ő rekesztőfeszültség-e, léphet fel, akként rendezzük el, hogy a szabad elektrosztatikai erővonalutaknak e 60 szervek közötti hossza nem nagyobb, mint kb. • az elektronok közepes' szabad úthossza a cső üzemi nyomásán. Ennek folytán mindig biztosak lehetünk abban, hogy az anóda és katóda közötti kisülési pálya pd-értéke 65 a Paschen-féle átütési görbe olyan pontjának feie! meg, amely a minimumtól balra van. Ezzel tudvalevőleg csökkentett clektrődatávolság mel'ett nagyobb rekcsztőíeszültséget érünk el, ami a szerkezet tömör- 70 ségét növeli. Az előzők' szerint előnyös, ha egy vagy több elektródát fi reges hengeralakúan a katóda körül és a mágneses mezővel közöstengelyűen rendezünk el és ezekből, vala- 75 mint a katóda mindkét oldalán elrendezett mágneses anyagú tuskókat tartalmazó határolótestekből olyan szelencealakú árnyékolást alkotunk, melyen belül, a kis'ülési tériiez képest részarányosán, az anódával 8D vagy anódákkal szemben sugárirányban leárnyékolt katóda van, mirnellett ezt a teret mindkét oldalon a mezőirányban olyan síkfelületek határolják, melyeknek egy részét a mágneses tuskók mellső felületei alkotják. 85 E szerkezet előnye, hogy igen tömör kisülési ierei kapunk, melyet minden oldalról sírna felületek határolhatnak és, hogy előre is elhárítjuk, hogy túlságosan hosszú, elektrosztatikai erővonalutak keletkézzé- 90 nek az ernyők és az anóda vagy anódák szeíenccalakú alakzata következtében. Ha a katódát az anódától a fentis'mertctett módok egyike szerint ernyő különíti "'. előnyös, ha ezt az ernyőt célszerűen a ha- 95 tároiótestckkel együtt, a kisülés átmenete számára vezérlőszervként alakítjuk ki. A találmányt még részletesebben a rajzon látható foganatosítási példái kapes'án magyarázzuk meg. 100 Az 1., 2. és 3. ábrák csőszerkezeteket mutatnak v a találmány szerinti berendezésekben való alkalmazásra. Az 1. ábra olyan áramirányítöcső vázlata, melynek (1) kisülési edénye, (2) izzó- 105 katódája és (3) ariódája van; az elektródák (4) és (5)-nél illetve (6)-nál vákuummal szemben tömítően vannak kivezetve. A csövön kívül (7) állandórnágncs van, melynek (8) és, (9) s'arkai az (1) kisülési edény egy- no egy oldalán vannak elrendezve. Ezenfelül a sarkok magasságában és a hengeres (3) anóda tengelyére keresztben két (10) és (11) határolótesl. van, melyek a katódával mechanikailag és villamosan vannak össze- 115 kéitve. A kisíilés a mágneses mező hatása következtében a vonalkázással kiemelt, a katódának az erővonalak irányában való
