135013. lajstromszámú szabadalom • Berendezés igen nagy frekvenciájú, nagy teljesítményű elektromágneses rezgések gerjesztésére
$ 135013. rács közötti, másrészt a rács és a kapacitásgyűrű közötti kapacitív feszültségosztással megszabott értékre szabályozódik. Az energia lecsatolása a (52) élek és az (54) áram-5 átvezetők közé kapcsolt külső hangolókör•beh;.megy végbe. A sebesség- és sűrűségmodulációniak ugyanabban a csőben vaic foganatosítása folytán a berendezés hatásfoka lényegesen nagyobbá válik olyan bc!0 rendezések hatásfokánál, amelyekben csak sébességmoduláciö, vagy csak sűrűségmodüláció történik. A 2. ábna szerinti cső elméleti hatásfoka körülbelül 36%, a 4. ábra szerintié pedig 80%-t is elér. A tényleg 15 elérhető hatásfokok az említett értékek felét teszi ki. A 6. ábra sebességmodulacióval működő más kiviteli alakját szemlélteti. Ennek elvét az 5. ábra tünteti fel. A elektroncsőnek egy-20 -mással a (79) pontokon összekötött három egytengelyű {75), (76), (77) csöve van. A (75), (76) és a (76), (77) csövek alkotta egytengelyű vezetők azonos hullámra hangoltak. A (81) küllők olv szorosan csatolják 25 egymással a két rezgőrendszert, hogy a (75) és (77) csövek azonos fázisban rezegnék a (76) csőhöz képest. Ha a két rendszer -ónfrekvenciáia nem pontosan azonos, akkor a {81) küllőkön folyó kiegyenlítőáram •'i0 kikényszeriti az egész rendszer közös önfrekvenciájának létesülését. A 6. ábra sebességmoduációval működő elektroncsövet mutat, amelynek szerkezete és'működése az előbbi fejtegetések-alapján 35 bővebb részletezés nélkül is látható. Az energia elvezetésére itt külön (81) lecsatolóvezetéket kell alkalmazni, amelyet tetszőlges módon lehet a csőből kivezetni. E csőnek az előbb ismetetett csövekhez ké«> pest az az előnye, ho°y a két rezgőkört egymással csatoló küllőket néni terheli a teijes kapacitív elektronáram, hanem csak az a kiegyenlitőáram, amely a két rezgőkör önfrekvenciájának különbségei esetében je*5 lentkez : k. Az elektródarendszernek a küllők' nél adódó ütközőpontok okozta kisebbedése 'kisebb mértékű. Hátránya azonban ennek az elrendezésnek a külön. lecsatol övezetek szükségessége. Ugyanazoknak az elveknek 50 alapián, amelyek az 1., 3. és 5. ábra szerinti elektródarendszereket eredményezték, amelyekben az elektronsugár hengeres katódái'tó.1 irányul köröskörül kifelé, olyan elek-. -Irodarendszert is lehet szerkeszteni, amely 55,'ben az elektronsugár csak egy irányban ' jön létre. . A 7. ábra' (104) és {105) kapacitásielüle; tekét tartalmazó tómiszalakú üreges (103) rezonátort szemlélteti. A (105) és (103) elektródákon azoknak érintése nélkül átha- 60 toló (106) rudak egy második (107) kapacitáslemezt kötnek össze a (104) kapacitásfelülettel. A 8. ábra az 1. és a 2. ábra szerinti elektródarendszernek megfelelő elektródarend- 65 szer vázlata. Az elektronsugár a (108) katonából kiindulva a (109) modulálórácson és az élükön álló (110) és (Hl) rácsokon át jut el a (112) anódához. A (110) és {111.) rácsok között modulálódik az elektronsugár 7® sebessége és ezt a sebességmodulációt a (111) rács és a (112) anóda között hasznosítjuk. A {112) anódával összekötött {113) hűtő egyúttal antennaként is hat. Az elektronrács (114) burája ezt az antennát iskö- 75 rülzárja. Ha az elektronsugár a 7. ábra szerinti elrendezésben a fordított, azaz a {B—A) irányban halad át az üreges rezonátoron, akkor a 4. ábra szerinti csőhöz hasonló, 80 együttes sűrűség és sebességimodulációval működő cső létesül,, amelyet a 9. ábra szemlélteti. E cső működési módja ugyanolyan, mint a 4. ábra szerinti csőé. A 10. áibra szerinti elektródarendszert 85 {89) és (90) rudak útján egymással összekötött két lapos üreges rezonátor alkotja. Ez a rendszer sebességvezérléssel működik. A csatolórudak époly kevéssé terheltek, mint a 6. ábra szerinti cső esetében, 90 Ali. ábra ilyen elektródarendszerrel felszerelt elektroncső gyakorlati kivitelét szemlélteti. Szabadalmi igénypontok: .1. Üreges rezonátort tartalmazó berende- 95 zés igen nagy frekvenciájú, nagy teljesítményű elektromágneses rezgések, gerjesztésére, azaz pl. keltésére, erősí• tésére, vagy vételére, amelyre jellemző, hogy az üreges rezonátort fémcsőben íoo elrendezett második olyan fémcső alkotja, amely végein rövidrezáró lemezek útján össze van kötve az első fémcsővel és avval együtt fél hullámhosszal rezgő egytengelyű vezetéket alkot, miímellett 105 e vezetéken belül vagy kívül a csövek végeihez és tengelyéhez részarányos elrendezésű, náluk rövidebb cső van. amelyet két végén elrendezett, kerülete mentén elosztott küllők kötnek össze no vezetőleg az egytengelyű vezeték belső vagy külső csövével és az egész berendezés tengelyében. vezérlőráccsal felszerelt hengeres katóda foglal helyet.
