134980. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás kábel

134980. ahol m a tekercs rétegeinek száma. v pedig a pászma huzalainak száma. Ez az w i egyenlet a K = — örvényáramtényező be-Wo helyettesítésekor a következőképen alakul: '5 K = ?

(E)mimellett nvv-1 yv& c = ít.r.l/ 3,56. j/v .—P(2) (3) ahol r a nagyfrekvenciás pászma egyes huzalának sugara centiméterben kifejezve, io to a körifrekvencia, <r a vezetőképesség és h a tekercs meneteinek magassága. .sin h 2 E -j- sin 2 E cos h 2E — cos 2 E ?^ = ^rüoir:!:

T„-rö-í (

4

) ... >., „,. sin h £—sine vl (<; = 2í; j-^-f

r (5) cos h Í; -|- COS C A E< 1 feltételnek megfelelő körzet az, 15 amelyben a pászma jobb, mint a tömör vezető. A (3) képletből az fk •= ~—yi— töltési tényező bevezetésekor és a pászma-huzalok réteges elrendezése, valamint a szigetelés 20 teljes elhanyagolása esetén a E = -. r

/T,787wTc; képlet adódik. A rendesen rosszabb töltési tényezők miatt ez a képlet a következőképen módosul: 25 E<T.r./l,78. tó.* A a» (E) és V

F (E) függvényének a E<[ 1 körzetben való sorbafejtéseikor és a vezető rézrétege bcll

vastagságának bevezetésekor a (2) képletből K .= 1 — 0,0222 ll

-f- 0,0018

E8

-f + * heu

». w».»r. 3,56

s. «a. 5» (1—0,0411^ + 80 • 0,0017 E8

) (6) . adódik. Ebből a képletből nyílvánvialó, hogy a 0 < E < 1 körzetben a pászmavezeték örvényáramtényezője a frekvencián kívül lényegileg csak a vezető rézrétegének vas-35 tagságától és a huzalok átmérőjétől függ. Különösen fontos a vezető rézrétegének vastagságától való függőség, mert ez határozza meg ia pászmavezető egyenáramú ellenállását. Eszerint adott huzalátmérő^ és 40 frekvencia mellett létezik oly legkedvezőbb rézvastagság (h0

), amelynél a veszteségek a legkisebbek. A nagyfrekvenciás áramnak a pászmavezetőbe való E behatolása mélységét szemlélve, amely az áram útjának a 45 pászma csavarodásából adódó u növekedését tekintetbevéve F 12,2 . 10-2

10

, o

07 fc = --a

- .yT-mm, . (7) lírain 1 Umiii nyilvánvaló, hogy a nagyfrekvenciás pászmavezeték alkalmazása annál előnyösebb, minél kisebb a pászmát alkotó huzaluk d átmérője. Ebből következik, hogy a 50 h0B

opt

= 24,4.10-9

. 10« 0,0 f -7— mm (8) ^111 m méretezési képlet alapján a nagyfrekvenciás pászmavezető előnyösebb a tömör vezetőnél. ' Adott pászmaszerkezet mellett a frekvenciafüggőség a (4) képlet nyomán K = 1 -4- -- hm

2

.

T:2

. r

2

. 3.56

2

. o)

3

. c

2 y (9) A frekvenciafüggőségét egyszerűsíthetjük a (6) képlet szerint, ha k-2 és í—ío, ahol az fo határfrekvencia az a frekvencia, amelynél az adottnak tekintendő pászimálszerkezet a legkedvezőbb 60. K = l d> (10) Az E behatolási mélységnek adott pászmaszerkezet melletti frekvenciafüggését a következő képlet szemlélteti: i,-. hou 1 Minthogy a csillapítás,állandóságának, a behatolási mélység állandósága előfeltétele, a (11) képlet értelmében az 1 •4-17,-1

2 tényezőnek lehetőleg állandónak kell lennie. Ha megengedjük, hogy a szóbajövő firekvenciakörzet legnagyobb frekvenciáinál csillapítás 10%-al növekedjék, úgy oly pászmára van szükségünk, amelynek fo határfrekvenciája hozzávetőleg a háromszorosa a legnagyobb f üzemi frekvenciának. Ekkor n,

Al

„

106

0,07 ,,_. hci

, =

8,1. 10 3

.

v- • -A

~—

mm

(12) 1 0 711 ]n Mint már említettük, ily kábelben mind a belső, mind a külső vezetőnek pászmából kell lennie, mert különben a csillapításnak a külső vezetőre eső része túlságosan megnöveli a csillapítás frekvenciafüggőségét. A találmány szerinti kábel dielektrikumaként előnyösen az aíkilénák képlékeny 70 80 85