134978. lajstromszámú szabadalom • Neutroncella neutronsugárzás erősségének a mérésére
2 134978. kjét használhatunk. A készítendő felvételek szerint a fénymérőeszközöket esetiedként kicserélhetjük, illetve egymással helyettesíthetjük, i 5 Az ábrák a találmány szerinti neutroncella néhány kiviteli példáját mutatják részben vázlatosan. Az: 1. ábr>ájn feltüntetett neutroncellánál az (1) üvegedény külső részén van a 10 (2) reakciósréteg, melyből a (3) neutronforrásból kiinduló neutronok töltött részecskéket, vagy gammasugárzást váltanak ki. A reakciósrétegből kiváltott szekundersugárzás a (4) világítóernyőt gerjeszti, melynek 15 sugárzása az (1) vákuumedénynek e helyen átlátszó falán át az (5) fotokatódából lassú elektronokat vált ki. Az (5) fotokatódia a (6) segédelektróda és a vákúumtér belsejében elrendezett — és a szükséghez képest 20 villamosan vezető — (7) világítóernyő közötti mező a lassú elektronokat gyorsítja és a fotokatódához viszonyítva kis felületű (7) világítóernyőre giyűjti össze. A világítóernyőről kiinduló sugárzás a vákuumedénynek 25 ©zen a helyen a sugárzást átbocsájtó falán áthatol és a (9) hordozón elrendezett (8) fényképészeti réteget feketíti. A fényképészeti réteget e kiviteli példániáil úgy rendeztük el, hogy a világítóernyőnek feléje for-30 dított oldaláról kilépő sugárzás, gyakorlatilag teljes mértékben a fényképészeti rétegre hasson. A világítóernyősugárzás hatásának a növelésére a világítóernyőt yi sugárzást visszaverő, a gyorsított elektron© -35 kat azonban átboosájtó vékony tüjkröző (10) felülettel láthatjuk el, mely a világítóernyőnekl a fényképészeti rétegtől elfordított oldaláról kilépő sugárzást a világítóernyő irányába veri vissza. 40 Ha a reakciósrétegből kiváltott töltött részecskék, vagy gammasugarak a vákuumedény falán áthatolnak és a katód át lassú elektronok Idbocsájtására készítethetik, a (4) világítóernyőit el is hagyhatjuk. Lehetséges, 45 hogy ,a vákuumtér belsejében alkalmazzunk világítóernyőt, ha a reakciósrétegről kiinduló sugárzás az edényfalon bár áthalad, azonban nem, vagy nem megfelelő mértékben ; tud a katódából lassú elektronokat 50 kiváltani. Lehetséges az is, hogy a világítóernyőt az edényfal felületének oly helyén rendezzük el, hogy az abból kiinduló sugárzást a katóda nem a vákuumtértől elfordított oldaláról, hanem az ellenkező oldal-55 ról kapja. A (6) segédelektródát, különösen, ha nem túlságosan nagy feszültségekkel Idolgozunk, el is hagyhatjuk!. Ha a feszültséget elég nagyra választjuk, különösen a kicsi (7) világítóernyő nagyobb sugárzás-teljesít- 60 m'ényt bocsát kJ, mint a (4) primer világítóernyő, jóllehet ez utóbbinak lényegesen nagyobb a felülete. Ha olyan mérőeszközt használunk, melylyel a vákuumtérben dolgozhatunk, és me- 65 lyet nem kell gyakran kicserélnünk, akkor e mérőeszközt a vákuumtér belsejében is elrendezhetjük. A találmány szerinti neutroncella rend-Sávul egyszerű. Az üzeméhez, bizonyos kö- 70 rülmlények között elegendőek, összesen 1000 Volt feszültséget adó közönséges anódaelemek. A gyorsító- és gyűjtőmezőket célszerűen úgy választjuk meg, hogy a világítóernyőn olyan folt létesüljön, melynek felüt 75 léte a reakciósréteg felületéhez viszonyítva kicsi, célszerűen a tizedrészénél kisebb. Ha fénymérő eszközként fényképészeti réteget alkalmazunk, akkor az (egyenletes feketedés elérésére célszerű a fényképészeti réteget 80 akként elrendezni, hogy a szekunder vil'ágitcernyo minden egyes pontja a rétegen olyan szórási felületet létesít, melynek nagyjsága a fényképészeti réteg felületének mintegy Vio -ed része, úgyhogy a primer és a 85 szekunder világítóernyő felületi fényessége közöttj esetleges egyenetlenségeket messzemenően kiegyenlíthetjük ós az egyenetlenségek csökkentésére, valamint laz erősség növelésére egykristályos világítóernyőt is al- 90 kalmazhatunk. A gyorsító és gyűjtőmezőket úgy választjuk, hogy a szekunder világítóernyőn ama rétéig mindén egyes pontjának, melyről a lassú elektronokat kiváltjuk, oly gerjesztett 95 felület feleljen meg, mely a felület nagy részét, előnyösen a folt 1 / 10 részét teszi kí. Ilymódon az egyenetlenségekét, melyekkel a neutronsugárz'áis térbeli intenzitáselosztása és a reakciósréteg szabálytalanságai folytán 100 a primer világítóernyő és a fotokajtódla rendelkezik, legnagyobbrészt kiegyenlítjüjk. A 2. ábra keresztmetszetben olyan berendezést mutat, mely a félgömbalakú 1. ábra szerintitől eltérőleg hengeres. A (11) 105 vákuumedény külső oldalán az 1. ábrával egyezően (2) és (4) rétegek, a belső oldalán pedig az (5) katóda és a (7) világítóernyő van. Az (5) katóda és a felfogó elekrodkként használt (7) világítóernyő között, különc- 110 sen nagy feszültségek használatakor, célszerűen még (12) segódbléktródát alkalmazunk. A koaxiális elrendezés folytán a nagy (5) elektródáról kiinduló elektronokat a vil&gítóernyőn nagymértekben sűríthetjük. [ 115 A (7) világítóernyőről kiinduló sugárzás a belső henger (11) falán áthajtó! és, e sugárzással szemben előnyösen átlátszó, (13)
