134955. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének bontására, főleg szintézisipari célokra

Megjelent 1948. évi augusztus hó i6-án. MAGYAR SZABADAIMÍ BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134955. SZÁM. H/e. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — K-I 5978. ALAPSZÁM. Eljárás szénhidrogének bontására, főleg szintézisipari célokra. Koller Károly oki. kohóniérnök és Gálocsy Zsigmond oki. kohómérilök, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1942. évi július hó 6. A különböző szintetikus iparok előretörése óta nagy jelentőségre tett szert a szénhidrogéneknek vízgőzzel, szénsavval, oxigénnel való bontása, illetőleg egyszerű 5 termikus roncsolása. A „szénhidrogén" gyűjtőfogalom alatt értendők: a szénhidrogénben többé-kevésbé gazdag különböző gázféleségek, mint kokszkemencegáz, füllesztési gáz, krakkolási gáz, iszaprothasz-10 tási gáz, szintéziseknél, vagy mélylhűtésnél nyert gázmaradék, földgáz stb., valamint a különböző s aránylag csekély értékű vagy hulladékként szereplő cseppfolyós vagy szilárd szénhidrogének, mint kátrány, kát-15 rányos iszap, savgyanták stb. A szénhidrogének katalizátoros vagy katalaiizátor nélküli bontására a nagyiparban, valamint a szabadalmi és egyéb irodalomban számos eljárás vált ismeretessé, de 20 mindeme eljárások gazdaságossága — különösképpen a Fischer-Tropsch szintézissel kapcsolatban, ahol a szintézisgáz önköltsége döntő jelentőségű — legalább is kétes volt. Ez a körülmény a következőkben leli 25 magyarázatát: 1. a szénhidrogéneket és az ezeket kisérő egyéb gázalkatrészeket 800—1400 C°-os bontási hőmérsékletre kell felhevíteni; 2. a berendezést hasonlóképen állandóan 30 ezen a hőmérsékleten kell tartani; 3. a szénhidrogénbontás jelentős hőmenynyiségeket kíván meg, lévén erősen endoierm, azaz hőíogyasztó folyamat. -A fenti három pontban foglaltak szerint a szénhidrogének bontásának aránylag 35 igen nagy a hószükséglete, amelyet az eddig ismert eljárások keretén belül általában külön hőtermelés útján fedeztek, akár úgy, hogy ia berendezés külső fűtéséről gondoskodtak, akár pedig úgy, hogy belső fűtést 40 alkalmaztak. Ez a külön hőtermelés eddigelé a szénhidrogének bontását igen nagy mértékben megdrágította és ezért — bármennyire is csábító volt, pl. kokszkemencegáznak átalakítása a Fischer-Tropsch szin- 45 tézis céljaira — ez az átalakítás épen a költséges hőtermelés miatt ezideig nem került gyakorlati alkalmazásra. Külön fejezetet jelent a szénhidrogének egyszerű termikus roncsolása. Itt a főne- so hézség abban rejlik, hogy az eljárás melléktermékeként keletkező kormot, amely a szintetikus ipar megkívánta gázmennyiségeknél rendkívül nagy mennyiségekben válik ki, a piacon nem lehet értékesíteni, 55 ami az eljárás nagyipiari méretekben való alkalmazásának útját állja. A találmány szerinti eljárás célja, hogy szénhidrogének bontásának fentvázolt nehézségeit és hátrányait kiküszöböljük. Az 60 eljárás alapgondolata az, hogy a szénhidrogének bontását aknáskemencékben, pl. gázfejlesztőkben, nagyolvasztókban foga-