134943. lajstromszámú szabadalom • Üvegolvasztó eljárás és kemence

•> 1349 43. ráshoz is ilyen, két vagy több részből álló kemencét alkalmazunk, amelynek két-két részét a fent körülírt elválasztószerv választja szét, mlmellett e szerv az általa el-5 választott két részt egyúttal össze is köti. A találmány értelmében az üveget az elválasztószerv terében, vagy körzetében magasabb hőfokra melegítjük, mint e szervvel elválasztott kemenceréezek bár-10 meiy pontjának hőfoka. Ezzel elérjük azt, hogy a homogenizálódás aránylag kis keresztmetszetű részben, a kemencében uralkodó legmagasabb, tehát a homogenizálódásra nézve legalkalmasabb hőmérsékleten, 15 kis viszkozitás mellett megy végbe. Minthogy pedig a homogenizálódás csaknem kizárólag a kemencének e kis keresztmetszetű részében játszódik le, meghatározott mennyiségű homogén üveg előállítása ' ki-20 sebb üvegterű kemencében történhet, mint eddigelé, a találmiány szerinti eljárás alkalmazása néikül dolgozó kemencékben. Tekintettel a kisebb kemenceméretekre a találmány alkalmazása esetén a kemence 2í> hőkihasználása és ezzel együtt a fűtőanyag-fogyasztása is kedvezőbben alakul, mint a régebbi hasonló kemencéknél. Az a feltétel, hogy a fent körülírt elválasztószerv terében — amelyet az aláb-3} biakban homogenizáló-térnek nevezünk — a hőmérséklet nagyobb legyen, mint az általa elhalasztott, illetőié? össizekötött• ••kemencerészek legnagyobb hőmérséklete, bármilyen ismert fűtéssel, ol. gáz-, olaj-,-95 villamos stb. fűtéssel kielégíthető, azonban a találmány szerint a bomogenizálótér fűtésére való energiát villamos úton, Joulemeleg alakjában visszük az üvegbe. A találmány szerinti eljárás különös 40 előnnyel folyékony vagy gáznemű fűtőanyaggal fűtött kemencéknél alkalmazható úgy, hogy a hornoígertizálötér járulékos fűtését villamos úton eszközöljük. Különösen gazdaságos ez a megoldás az esetben, *5 ha a villamos energia költsége az egyéb energiaforrásokéhoz képest nagy. A találmány kiterjed a fent vázolt eljárás kivitelére alkalmas kemencéikre is. A rajz az ilyen kemencék néhány példa-50 képeni kiviteli alakját mutatja. A rajzon az 1. ábra az egyik kiviteli alak középen vett hosszmetszete, a 2. ábra pedig annak metszete az 1. ábra II—II vonala szerint; a 55 3., 4. és 5. ábra az elektródák különböző kialakítását, illetőleg elhelyezési módját szemlélteti; a : - ••.. • '.-•••. 6. ábra második kiviteli alak középen vett hosszmetszete; a 7. ábra pedig annak metszete a 6. ábra 60 VII—VII vonala szerint; végül a 8. ábra harmadik -kiviteli alak középen vett metszete. Az ábcákon az azonos, vagy azanos szerepű alkatrészeket ugyanazokkal a vo- 65 natkozási jelekkel jelöltük. Az 1. és 2. ábra szerinti kemence az (A) olvasztókádból és a (B) munkakádból áll, amelyeket a szűkebb keresztmetszetű (C) homogenizálótár köt össze. Az (A) olasztó- 70 térben á (D) nyílásokon át beadagolt üvegkeveréket pl. gáztüzelés útján i olvasztjuk meg. E célból a kemence (E) nyílásaihoz ismert módon gázégők csatlakoznak. A tüzelés regeneratív, vagy rekuperatív lehet. 75 Az olvasztott üveg az (F) úszó alatt áthaladva a '(C) homogenizálótérbe jut, ahol a találmány értelmében a kemencében uralkodó legmagasabb hőfokot veszi fel, -homogenizálódik ós a (B) munkakádba jut, 80 ahonnan a (G) nyilasokon keresztül ismert módon vételezhető. A (C) homogenizálótérnek a kemencében uralkodó legmagasabb hőmérsékletre való fűtése a homogenizálótér közelében 85 elhelyezett külön égők, pl. gáz-, olajégők stb. útján is történhetik, azonban {előnyösen) villamos fűtést alkalmazunk, amint az 1. és 2. ábra is mutatja. E célból az (A) olvasztókád és a !

(B) munkakád oldaltfalain 90 át az üvegbe nyúló (1) illetőleg (2) elektródákat alkalmazunk. Ez elektródák olyan kacsolásúak, hogy az O) elektródák az árramforrás, pl. transzformátortekercs, I sarkához, a (2) elektródák pedig annak Ií. 95 sarkához vannak kötve. Ilyen módon az (í) és (2) e'-ektródák között olyan villamos mezők alakulnak ki, amelyeknek erővonalsűrűsége a (C) ihomogenizálótérben a legnagyobb, úgyhogy ezzel a megoldással a ^ találmány szerinti feltételt teljesíthetjük. Az elektródák azonban az 1. és 2. ábrától eltérőleg is kialakíthatók. Így pl. alkothatják a kemencefal vagy — fenék részét is, amint a 3. ábra mutatja, ahol az elek- 105 tródákat (3) és (4) jelzi. Ennek a megoldásnak egyik kiviteli példáját mutatja a 4. ábra, ahol a kemencefal vagy -—fenék tűzálló kövei közé vezetőanyagból való (5), illetőleg (6) elektródák vannak iktatva. El- no rendezhetők továbbá az elektródák ismert módon az 5. ábra szerint úgy is, hogy az elektródák a kemence (H) nyúlványaiban foglalnak helyet. {Emellett az elektródák akár a nyúlvány falain, vagy fenekén--át 115