134938. lajstromszámú szabadalom • Készülék huzalok, kábelek, kötelek, textil- és más hasonló gyártmányok feltekercselésére

ä 134938. lés irányában eltolják, vagy pedig a felfutó kötélszakasz a vezető készüléket állítja el. Eaeknek a feltételeknek oly vezető ké-5 szülék felel meg, amely a feltekercselő orsóra vagy dobra vezetett huzalt vágy kötelet parabola részét alkotó ív mentén ve,ze!ü, mely parabola síkja iá feltekercselő orsó vagy dob tengelyével párhuzamos és 10 melynek gyújtópontja a feltekercselendő huzal vagy kötél kiindulási pontjának a parabola felületére vett •merőleges vetületével egybeesik. A rajz 1—3. ábráiban ily vezető készülé-15 kekkel dolgozó feltekercselő berendezésiek példaként! kiviteli alakjait vázlatosan oldalnézetben és ealnézettein iüntC.tük fel. Az 1. ábrában 1 a feltekercselő orsó, 2 a 3 pontból kiinduló kötélszakasz, 4 a 20 vezető készülék, amely a feltekercselendő kötélszakaszt vezeti. A 4 vezető készülék oldalnézetben paraboloidalakú. A merőié. ges metszetben fekvő 6 p arabot aív 5 gyújtópontja a kötélszakasiz 3 kiindulási pont-25 jának a feltekercselő orsó függőleges metszéssíkjára vett normális vetületével egybeesik. A 4 vezető készüléken áthaladó 2 kötélszakaszban uralkodó erőviszonyokat a berendezés oldalnézetéiben a fellekercselés-30 nek abban az időpontjában tüntettük fel, amelyben a kotelszakpsz; a 3, 7 és 8 pontokon áthalad. A 6 parabolaív oly homorú parabolatükörrel hasonlítható össze, melyen a tükör tengelyével párhuzamosan 35 beeső sugarak, tehát például a 8, 7 sugár, az 5 gyújtópontba vetődnek vissza, mely a normális, vetületben a kötélszakasz 3 kiindulási pontjával összeesik. A fényvisszaverődés törvénye szerint a 7—9 vonal a 3— 40 7—8 szög felezője. Ez azt jelenti, hogy a i3—7 és 7—8 irányokban a kö'.éü szak aszókban ható, egymásközt egyenlő feszültségek, eredője a 7—9 szögfelező irányában fekszik, úgyhogy a kötélszakászok a vezetőké-45 szüléken minden helyzetben indifferens egyensúlyi állapotban: vannak és azokra a vezetőkészülékek semmiféle terelő erőt nem fejt ki. A kötélszakászok a vezető készüléken csak annak az erőnek a behatása 50 alatt állnak, melyet azokra a megelőzően feltekercselt menet kifejt. Forgásparaboloid helyett a 2. ábrában feltüntetett oly vezető készüléket is alkalmazhatunk, amelynek parabolagörbe sze-55 rint meghajlított 10 sínje van. Ezen a sínéin gördül kéjt 12 görgő, amelyek "közjött a kötélszakaszt vezető 11 eszköz van. A találmány egyik különösen előnyös kiviteli alakját a 3. ábrában tüntettük fel. A szerkezet készítésénél abból indultunk ki, 60 hogy a parabola fejrésze gyakorlatilag körívvel helyettesíthető. Elegendő tehát, ha a kötélszakaszt oly 14 emelő 13 végével vezetjük, mely emeilő hossza egyenlő a parabola paraméterével, vagyis melynek 15 65 forgáspontja a parabola csúcspontjától kétszer akkora távolságban v|ain, mint az 5 gyújtópont. A 14 emelő, a feltekercselés alatt lévő kötélszakasz mindegyikében, az 1. ábrához adott magyarázat értelmében a ;o 3, 13, 8 szög szögfelezőjének irányában áll, tehát gyakorlatilag indifferens egyensúlyban van. így tehát a feltekercselt kötélnek a 8 és 13 pontok közötti szakasza az orsó, illetőleg dob tenge/lyóre mindig 75 merőlegesen áll és a 14 emelőt a kötéllel a megelőzően feilvitt menetre való felfutása közben érvényesülő oldalirányú erő önműködően állítja el. Hogy a menetek szorosan egymás mellett feküdjenek és hogy ki- 80 egyenlítsük azt a csekély dltérést, amely a 13 vezető szervveil. leírt körív és a parabola között van, a 14 emelő mozgása fékezhető. Célszerű, ha az emelő hossza változtatható. Evégből az emelő tetozkópszerűen alakít- 85 ható ki. Előnyös továbbá, ha az emelő forgáspontja minden irányban elállítható. A kötélszakaszt vezető és a 3. ábrában 13, a 2. ábrában 12 hivatkozási számmal jelölt eszköz más módon is elállítható. így 90 például a kötelet csuklós egyenes vezetékkel akként is vezethetjük, hogy az egyenes vezeték mindem, helyzetében az egyenes vezetékbetn haladó kötél szakasz hossza ugyanakkora, úgyhogy a kötél az egyenes 95 vezeték minden helyzetében lényegében az orsó tengelyére merőleges irányban szalad fel az orsóra. Ilyen kiviteli alakot a 4. ábrában tüntettünk fel, melyben Evanis-félei terelő szejgj- 103 emelőt alkalmaztunk. 16 a terellő szögemelő, 13 az a pont, amelyből a kötelet leihúzzuk. A kötél a terelő szögemeilőben a 3 ponttól, a 17 ponton át az emelőnek a vezetőpontot alkotó 18 végéhez halad. 105 A terelő emelő minden helyzetben egyensúlyban van, úgyhogy a kötélre, a kötél és az orsó viszonylagos helyzetétől függeitleV-nül, állító erőket nem fejt ki. A terelő emelőt a kötélre ható oldalirányú erők mez- 110 gatják és a 18 vezető pont a feltekercsie'lő orsó tengelyével párhuzamos egyenes mentén mozog. Mint a 4. ábrából látható a 3 pont helyzete a térben változatlan és a kötél a 18 vezető pontom át mindig az 115 orsó tengelyére merőleges irányban szalad fel az orsóra. Az 1.—4. ábrákban a találmány oly pél-